Az Éter a forgalmazó közleménye szerint
a saját lelkét az ördögnek áruba bocsátó tudós, Faust történetének újragondolása.
A 20. század elején, a világháború árnyékában egy lengyel orvos mániákusan kísérletezik az éterrel, a kvintesszenciával, ami megfosztja pácienseit szabad akaratuktól, tudatuktól, ugyanakkor teljesen megszünteti fájdalomérzetüket. Amikor egy fiatal nő belehal egy kudarcos kísérletébe, halálra ítélik, és a bitófától csak az utolsó pillanatban menekül meg. Az orvos a Monarchia hadseregében találja magát, ahol parancsnoka jóváhagyásával katonaorvosként folytatja a kísérletezést, minden morális gátlás nélkül manipulálva az embereket.
Annak idején négy éven át folytattam intenzív tanulmányokat a fizika területén, sajnos kiderült, hogy bár szeretem a fizikát, ez a kapcsolat egyoldalú, így aztán felismertem, hogy valami másba kell fognom, soha leszek Nobel-díjas tudós. Az Éter első tanulmányaim visszatükröződése, állandó érdeklődésemé a tudományok iránt
– nyilatkozta Krzysztof Zanussi korábban a budapesti forgatás szünetében.
Zanussi az európai művészfilm meghatározó alakja, egyik utolsó nagy mestere.
Filmjeit (Közjáték, Illumináció, A falon túl, Imperatívusz, A nyugodt Nap éve, Csendes érintés, Az élet mint nemi úton terjedő halálos betegség) számos nemzetközi filmfesztiválon díjazták.
Az Éter a fausti történet és Frankenstein doktor alakjának megidézése. A film nemzetközi koprodukcióban és szereplőgárdával valósult meg. A főszereplő Jacek Poniedzialek (A varsói csata, 1920, Az érem másik oldala) mellett egyik főszereplője László Zsolt (Esti Kornél csodálatos utazása, A napfény íze, A hídember, Kontroll, Ópium: Egy elmebeteg nő naplója), továbbá Andrzej Chyra (Az ő nevében, A végrehajtó, Mindannyian krisztusok vagyunk).
A részben Magyarországon forgatott film a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával a Laokoon Filmgroup koprodukciójában készült, ko-producerei Stalter Judit, Sipos Gábor, és Rajna Gábor.
Az Éter elkészítésében számos magyar filmes szakember vett részt.