A forgatókönyvet is jegyző rendezőt, Bodzsár Márkot kamaszkora óta rabul ejtetik a filmen látott vámpírok.
Olyan klasszikusok, mint a Nosferatu, a Vámpírok bálja mellett a kedvencei közé tartozik az Engedj be svéd eredetije is. Annyira vonzza ez a téma, hogy a Színművészeti Egyetemen a szakdolgozatát is a vámpírfilmek ikonográfiájáról írta.
A műfaj sajátosságai ellenére a rendező nem tipikus vámpírtörténetet vitt vászonra.
Őt a halandó nő és a félig ember, félig szörnyeteg vámpír közti romantikus kapcsolat mibenléte, szempontjai érdekelték és ezt szőtte bele a Kádár-kori miliőben játszódó szerelmi háromszög történetébe.
A hetvenes években, egészen pontosan 1972-ben játszódó filmben a korszak névadója, az akkor hatvan éves Kádár János is megjelenik.
A fiktív történet azonban lehetőséget adott arra, hogy eltérjenek a valóságtól. Sem külsőleg, sem hangban nem volt cél, hogy a volt főtitkárt a történelmi hűség jegyében idézzék meg, akit a kamerák előtt Rába Roland formált meg ráncos arccal, szem alatti táskákkal és megritkított hajjal.
A stáb a korabeli tárgyak kapcsán már sokkal inkább ragaszkodott a tényekhez.
Ennek megfelelően eredeti fényképfelvételek alapján rekonstruálták Kádár János dolgozószobáját, a róla készült fotók felhasználásával alakították ki a filmbeli ruhatárát, sőt még egy ugyanolyan Mercedes autót is szereztek, amilyen a hetvenes években a hivatali gépkocsija volt. Sőt beleszőtték a filmbe bizalmasának, állandó tolmácsának, Bartha Istvánné Nádja asszonynak az alakját is, akit a kamerák előtt Balsai Móni formálhatott meg.
A forgatás 2017. novemberétől 2018. február végig tartott.
Olyan változatos helyszíneken, mint a Vasúttörténeti Park, a Széchényi Fürdő, a Gyermekvasút, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének székháza, vagy a Gellért Hotel.
Bár sok helyszínt csak kicsit korhűbbé kellett alakítani a forgatás miatt, a főszereplők, Nagy Ervin és Walters Lili filmbeli közös otthonát az nulláról kellett felépíteni egy elhagyott, romos házban.
A parkettázástól a tapétázáson át a bútorozásig, a karnis felfúrásig mindent a stáb csinált meg, hogy elkészüljön a teljesen autentikus, hetvenes évekbeli lakás a felvételekhez.
A rendező csupa olyan színészt szerződtetett a film szerepeire, akikkel már régóta szeretett volna együtt dolgozni.
A végeredményt látva úgy látja mindannyiuk a pályafutása egyik legjobb alakítását nyújtotta legyen szó Nagy Ervinről, Walters Liliről, Nagy Zsoltról, Thuróczy Szabolcsról, Borbély Alexandráról, Znamenák Istvánról, Szűcs Nelliről, Balsai Móniról, Kerekes Éváról, vagy Rába Rolandról.
A szocialista James Bondot, a kicsit bumfordi állambiztonsági tisztet játszó Nagy Ervin saját gyerekkori élményét is beleszőtte a filmbe.
Annak idején a színész sokszor nézte a nagypapájával A négy páncélos és a kutya című lengyel sorozatot, amelyben a hős páncélosok a kutya segítségével győzték le az ellenséget. A nagypapája minden rész végén rituálisan kitüntette a kis Ervint egy Kiváló dolgozó jelvénnyel. Ezt az élményét a filmben is megosztja a nézőkkel az egyik jelenetben.
A női főszereplőt, a kezdő állambiztonsági tisztet megformáló Walters Lilinek, koránál fogva nincsenek személyes élményei a hetvenes évekről, ezért alaposan fel kellett készülnie a korszakból.
Emiatt rendező rengeteg archív anyaggal, fotókkal, állambiztonsági oktatóvideókkal, régi tévéfelvételekkel látta el, amelyeken lelkiismeretesen át is rágta magát. Valamint önszorgalomból az akkori táncdal fesztiválok tévéfelvételeit, illetve korabeli filmeket is megnézte.
A színészeknek bőven kijutott a kaszkadőr feladatokból is a forgatáson.
Nagy Ervinnek egy a lejtőn leszáguldó Volgát kellett hősiesen megállítania, Nagy Zsoltnak az emeleti ablakon át kellett az egyik helyszínről pillanatok alatt eltűnnie, Walters Lilinek pedig egy tetőről kellett egyensúlyát vesztve félig-meddig lezuhannia. Természetesen mindenki sérülés, és bonyodalmak nélkül megoldotta a ráváró fizikai kihívásokat.