Felkeverve: Egy házasság buktatói

Felkeverve

Sofia Coppola színészként kezdte a filmes pályafutását, de kár tagadni, nem a legtehetségesebb ezen a fronton. A kamera másik oldalán már sokkal jobban teljesít, s noha a 2003-as, Elveszett jelentés sikerét azóta sem sikerült megismételnie, rendre korrekt munkákkal örvendezteti meg rajongóit. A Felkeverve képében a már említett művét idézi, ami mindenképp jó ómennek bizonyult.

Laura (Rashida Jones) kétgyermekes anya, párjával, Deannel (Marlon Wayans) boldog házasságban él. Egy este a férj furcsán ridegen viselkedik, ezért Laura eljátszik a gondolattal: mi van, ha Dean megcsalja? A nő, hedonista apjával (Bill Murray) kiegészülve elkezdi figyelni a férfit.

Mielőtt bárki belelovallná magát, a Felkeverve nem az Elveszett jelentés folytatása, még csak a szellemiségét sem feltétlenül követi, ellenben több ponton vonható párhuzam a két mű közt, valamint hangulatában is emlékeztet rá. Mindkét alkotásban fontos szerephez jut a magány, de míg az Elveszett jelentés-ben sokkal mélyebben, allegorikusabban közelítette meg a témát Coppola, addig új alkotásában jócskán árnyalja a képet.

Felkeverve (Rashida Jones és Bill Murray) Forrás: Apple TV+

Ezúttal főként a párkapcsolatok, a házasság lélektanát boncolgatja némi családi drámával és finom humorral. Kitér a nemi szerepekre, a férfi-női igények különbségére, s megtehette volna, hogy a manapság oly divatos, agresszívan „polkorrekt" köntösbe csomagolja mondandóját, ám ennél sokkal érettebb megoldást választott. Mindkét fél álláspontját meghallgattatja velünk, hogy aztán mi nézők dönthessük el kinek van igaza, illetve kell-e bárkinek is az oldalára állni.

A fontos témák és a lélekbúvárkodás ellenére a Felkeverve habkönnyű film. Hiába a drámai felhang, nem akar mázsás súllyal ránk nehezedni, s noha felteszi a kulcskérdéseket, mindezt úgy, hogy közben képesek legyünk végig vigyorogni. Ennek a vigyorgásnak pedig neve is van: Bill Murray, aki újfent bizonyítja, hogy miért ő még mindig az egyik legmenőbb arc Hollywoodban. Laura élethabzsoló apjaként megvan a maga tragédiája, férjnek és szülőnek kvázi alkalmatlan, mégis egy megkerülhetetlen jelenség. Ahogy a nőkkel/nőkről beszél, amilyen lazasággal ledumálja a rendőrt a bírságról, de megemlíthetném az énekes magánszámait is. Minden mozzanata arany, a karakter mellett pedig maga Murray is lubickol a szerepben. Nélküle a film fele ennyire nem működne, ő a humora és a lelke, míg Rashida Jones Laurája a szíve. Kettejük jelenetei szállítják a Felkeverve legviccesebb és legérzelmesebb pillanatait.

Meglehet, Coppolának ezen a vonalon kéne maradnia, mert ebben a legjobb. Úgy merül el különböző személyiségek lelki bugyraiban, hogy észre sem vesszük, hétköznapisága empátiát szül, bohókás humora a szórakoztatásért felel. Nem találta fel a spanyolviaszt, de nem is volt rá szüksége, szimplán egy olyan történetet mesél el, melyet sokan megtapasztaltak a saját bőrükön, ilyen-olyan formában. Egyeseknek biztos unalmas ez a földhözragadt stílus, holott mindig képes valami újdonsággal előrukkolni, elsősorban rólunk, emberekről. Az efféle élményekre pedig igenis szüksége van a léleknek.