90 éves Jean-Luc Godard, a legmerészebb filmművész

Jean-Luc Godard és Jean-Paul Belmondo a Bolond Pierrot forgatásán
Vágólapra másolva!
Új időket hirdetett a filmezésben – mert a bevált kliséktől, rögzült alkotói szemlélettől és szinte minden addigi gyártási módszertől és formanyelvtől elrugaszkodott – a francia új hullám az ötvenes-hatvanas években. Godard, Truffaut, Chabrol, Rivette és Rohmer, ők öten. Az irányzat talán legjelentősebb képviselője Jean-Luc Godard, aki képes volt egészen másként gondolkodni a filmről elődeinél. Noha a nouvelle vague forradalma relatíve rövid ideig tartott, mégis nagy tűzzel lángolt, és nemcsak a filmeseket szabadította ki magukra erőltetett, örökölt béklyóikból, de felszabadítóan hatott a nézői szemléletre is. Jelentősége mai napig vitathatatlan az európai és az egyetemes filmművészetben egyaránt. A rendező 90. születésnapján olyan hazai filmeseket kérdeztünk, akikre alkotói útjuk megtalálásában nagy hatást tett Godard. Koltai Lajos operatőr, András Ferenc, Sopsits Árpád, Fekete Ibolya, Szomjas György filmrendezők és Bikácsy Gergely filmesztéta, a francia filmművészet egyik legavatottabb hazai szakértője mondta el az Origónak, miért tartja korszakos alkotónak Jean-Luc Godard-t.
Vágólapra másolva!

A múlt századelő nézője bálványozza a filmet, a mozi számára templom, az ötvenes évekre azonban megteremtődik Európa-szerte az igény azokra az alkotókra, akik egészen más attitűddel közelednek a filmhez elődeiknél, a nézőket pedig bálványaik elhajítására késztetik. Jean-Luc Godard (1930. december 3.) mozija teljesen új alternatívát kínál: bevonja a nézőt a filmjeibe, részesévé teszi a történetének, mert – akárcsak a francia új hullám többi képviselőjét – a közvetlen élmény érdekli, a történet addig bevált, sablonos elbeszélése helyett.

Kifulladásig (Jean-Paul Belmondo és Jean Seberg) Forrás: AFP

Mindjárt első nagyjátékfilmjében a Kifulladásig-ban (1959) szabadon engedi a kamerát, újfajta beállításokkal kísérletezik, a szimmetrikus rendezettséget elfelejti, mindeközben felfedező útra hívja a konvencionális snittektől és történetmeséléstől elkényelmesedett nézőit.

– állapítja meg Pier Paolo Pasolini filmrendező egyik tanulmányában.

Godard alkotásait „függő beszédként" is emlegetik, de mit is értenek ez alatt a filmesztéták? Lényegében az attitűdöt, amellyel alámerül hőseinek lelkébe és így nemcsak lelki alkatukkal, de nyelvükkel is azonosul. Miként a kamerát, úgy színészeit is élni hagyja.

A megvetés (Michel Piccoli és Brigitte Bardot) Forrás: AFP


A godard-i figurák nem ritkán a rendező szócsövei, ezért érdemes néhány dialógusából ideidézni:

– mondja az önmagát játszó amerikai rendező, Samuel Fuller a Bolond Pierrot-ban.

– hangzik el A kis katoná-ban.

– állítja a "szomorú bohócnak" becézett Ferdinand, ugyancsak a Bolond Pierrot-ban.

Az így gondolkodó és alkotó ember művészetének lételeme a véletlenszerűség, az improvizáció. Számára minden jelenség egyforma, az ő „függő beszéde" nem más, mint a világ megannyi részletének megkülönböztetés nélküli, egymás mellé helyezése, bármiféle folyamatosság teremtése nélkül.

Godard kezdeti filmjeinek friss levegője visszavonhatatlanul magával rántotta magyar kortársait, akik máig az ő igézetében dolgoznak, életművét megkerülhetetlennek tartják.

A francia filmművészet egyik legavatottabb hazai szakértője, Bikácsy Gergely Balázs Béla-díjas filmesztéta lapunk megkeresésére arról beszélt, hogy a godard-i technika miként alakította át a film narratíváját.

– mondja Bikácsy, aki a rendező több mint ötven filmje közül a Bolond Pierrot (1965) című klasszikust említi, mint a rá legnagyobb hatást gyakorló Godard-filmet. „Ha a mozgalom kezdete az ötvenes évek derekán volt, tetőpontja az 1959-es évre tehető, az 1965-ös Bolond Pierrot zárja ezt a filmtörténeti fejezetet."

Jean-Luc Godard és Jean-Paul Belmondo a Bolond Pierrot forgatásán Forrás: Collection Christophel via AFP


András Ferenc Kossuth-díjas filmrendező (Veri az ördög a feleségét, Dögkeselyű, A nagy generáció) több élethelyzetben találkozott Godarddal, ő is abba a generációba tartozik, amelynek az újhullám nagyban hozzájárult alkotói útja megtalálásához.


Felidézte, hogy amikor Franciaországban mindkettejükkel megismerkedett, addigra Godard és Truffaut már nem voltak barátok.


A késői Godard-alkotásokról szólva elmondta, lenyűgöző életút, szűnni nem tudó alkotókedv az övé, konzekvensen ugyanazt csinálja egész életében.

– tette hozzá.

A szerelem dicsérete Forrás: AFP

Az Oscar-díjra jelölt, Európa Filmdíjas Koltai Lajos, a világhírű, Kossuth-díjas operatőr állítása szerint a Szabó István-féle generációból mindenki a francia új hullámon nőtt fel, már megvolt bennük a készség a szabadabb munkára.

– mondta el az Origónak Koltai Lajos.

Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező, a Kopaszkutya, a Roncsfilm, a Könnyű testi sértés rendezője pályáját is nagyban meghatározta Godard, különösen a Kifulladásig, amely sokat hozzátett ahhoz, hogy filmes lett.

– mondta érdeklődésünkre Szomjas György.

Felidézte, a Filmművész Szövetség titkáraként 1980-ban ők hívták meg a francia filmhét alkalmából a mestert, és együtt ünnepelték születésnapját.

Mentse, aki tudja (az életét) Forrás: MK2 Distribution

Fekete Ibolya Balázs Béla-díjas filmrendező lapunknak arról beszélt, a ma diákjai számára is megkerülhetetlen filmélmény Godard munkássága.

Mindenek felett Godard bátorsága volt felszabadító hatással Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas rendezőre:

Éli az életét (Anna Karina) Forrás: AFP

Az új hullám forradalmán jóval túl a kései Godard-ról is megkérdeztük Bikácsy Gergelyt, hiszen örökké megújuló az elmúlt évtizedben is alkotó filmesről van szó.

– ecsetelte Bikácsy Gergely.

A mozi idestova 125 éves, évszázadokkal fiatalabb, mint a festészet vagy az irodalom, amelynek újítói a múlt század elején robbantak be és hoztak máig meghatározó forradalmat. A technika fejlődésével intenzíven változó filmnyelvi lehetőségek sűrűjében a jelenkori alkotóknak még mindig kiindulópont a matuzsálemi korba érkezett, több mint hat évtizede szüntelenül filmező (legutóbbi filmjét, a Le livre d'image-t két éve mutatták be a cannes-i filmfesztiválon) Jean-Luc Godard nyelvezete. Mindaddig, míg nem jön egy újabb kor, ami igényt teremt hasonló bátor felfedezőkre, és velük együtt annak befogadói, akikkel együtt korszakossá válnak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!