60 éves a Psycho, ami gazdaggá tette Hitchcockot

Vágólapra másolva!

Alfred Hitchcock Psycho című, 1960. június 16-án bemutatott filmje ma már a filmtörténet egyik legfontosabb kult-klasszikusának számít, de a maga idejében csak a közönség értékelte: a Paramount stúdió hallani se akart róla, a kritikusokat pedig olyannyira megosztotta, hogy például C. A. Lejeune - az egyik első filmkritikus, és az első brit nő a szakmában - 32 év munka után felmondott a The Observertől, és örökre visszavonult a szakmától.

Csiger Ádám

Vágólapra másolva!

Alfred Hitchcock Psycho

Egy nagyszerű karrier szégyenfoltja. Blöff. Két órásra nyújtott tévéepizód. Kevés finomság és pompás Hitchcock-féle jelenetezés jutott ebbe a láthatóan kis költségvetésű filmbe

- nem másról írták mindezt 60 éve a filmkritikusok, mint Hitchcock Psycho című remekművéről, a suspense mesterének talán máig legemlékezetesebb filmjéről. Persze közel sem volt minden kritika egyöntetűen negatív, de sokatmondó a filmkritikusként és női kritikusként is pionírnak számító C. A. Lejeune esete, aki nem bírta végignézni a vetítést, majd 32 év munka után felmondott a The Observernél, és visszavonult a hivatásától is.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy Lejeune a ma már szintén klasszikusnak – és hasonlóan a modern horror előfutárának számító –, ugyancsak 1960-ban bemutatott Kamerales című film vetítését sem bírta ki ülve. Úgy tűnik, a kritikusnőt borzasztották az egyre erőszakosabbá váló filmek borzasztották, miközben a kreatív vágással, kameramunkával és vonószenével operáló Psycho ma már egészen visszafogottnak tűnik a legújabb, korszerű speciális effektusokat felvonultató horrorfilmekhez képest.

Anthony Perkins Forrás: Collection Christophel

A Robert Bloch (Ed Gein gyilkosságai ihlették) regényéből készült projektet a Paramount stúdió is "ízléstelennek" találta, de a rendezőnek a cenzúrával is meggyűlt a baja: mint az a Hitchcock című, Anthony Hopkins nevével fémjelzett életrajzi filmből is kiderül, még az ellen is tiltakoztak, hogy a filmtörténetben először vécécsészét mutasson a kamera, mondván, ha eddig sem hiányzott a filmeseknek, ezután is meglesznek nélküle.

A rendező végül gyártócégén keresztül, saját kezűleg finanszírozta a 806 ezer dollárból készült filmet, ami éppen az olcsósága miatt forgott fekete-fehérben, Hitchcock több korábbi filmjével ellentétben kisebb nevekkel a főbb szerepekben (ez volt az addig Tony Curtis feleségeként ismert Janet Leigh, és Anthony Perkins nagy áttörése). Gyártását tekintve a Psycho éppolyan szegénysori, független és merész gerilla magánakcióként indult, mint később rengeteg, ugyancsak klasszikussá vált utódja a horror és a thriller zsánerében (a Fekete Karácsony-ról itt, a Péntek 13-ról itt, a Quentin Tarantino rendezte Grindhouse: Halálbiztos-ról pedig itt írtunk).

Anthony Perkins és Janet Leigh Forrás: Collection Christophel

Szintén a gerilla szóval jellemezhető a film promóciója is: Hitchcock - korát megelőzően - egyfajta titokkampányt folytatott: a fáma szerint például felvásárolta az összes megmaradt példányt Block krimijéből, ragaszkodott hozzá, hogy késve ne lehessen beülni a moziba, és a kritikusoknak sem vetítette le jó előre a filmet. Mindezt persze azért, hogy aztán alaposan meglepje a közönséget egy dramaturgiai szabály addig sosem látott megszegésével. Természetesen a nézői azonosulásra szolgáló hősnő korai, váratlan és igen sokkoló haláláról van szó:ezt aztán sokan ismételték Quentin Tarantinótól - elég a Ponyvaregény-ben John Travolta karakterének végzetére gondolni - a Trónok harca készítőivel bezárólag. Talán részben a "hype-nak" is köszönhetően, a film 50 millió dolláros kasszasiker lett, Hitchcock pályájának legjövedelmezőbb filmje, ami gazdaggá tette alkotóját.

John Gavin és Janet Leigh Forrás: Collection Christophel via AFP/© Shamley Productions/Shamley Productions

A közönség olyannyira imádta a filmet, hogy több orgánum is "újragondolta" a film kritikai megítélését: a TIME szerint a film immár "mesteri" és "felülmúlhatatlan" volt, Bosley Crowther ("Kevés finomság és pompás Hitchcock-féle jelenetezés jutott ebbe a láthatóan kis költségvetésű filmbe") pedig végül 1960 legjobb tíz filmje közé sorolta. Ma pedig már közhely, hogy a Psycho egyszerre műfaji és szerzői remekmű.

Hitchcock a maga részéről elhatárolódott a horror műfajától és a thriller felsőbbrendűségét hirdette, de közben olyan filmekkel folytatta pályafutását, mint a Madarak, vagy hattyúdala és egyben legerőszakosabb filmje, az olasz giallókat és amerikai slashereket megszégyenítő Téboly. A filmnek készültek folytatásai Anthony Perkins főszereplésével (Psycho 2) és rendezésében (Psycho 3), tévés előzménye (Psycho 4: Ahogyan kezdődött), adaptálták tévésorozattá (Bates Motel), és persze készült egy színes remake-je is 1998-ban, amivel viszont Gus Van Sant rendező - bölcsen - nem próbált meg "javítani" az eredetin, inkább csak tisztelgett előtte egy kockáról kockára lemásolt produkcióval.