Senki: Báránybőrbe bújt akcióhős

Nobody

Míg az 1980-as és 1990-es években főként a tesztoszterontól lucskos izomkolosszusok uralták az akciófilmeket, az elmúlt bő 10 évben a hétköznapi külsejű férfiak (vagy épp nők) álltak a műfaj középpontjában. A cél azonban mindkét esetben ugyanaz: a szórakoztatás. A Senki esetében ez garantáltan összejött.

Hutch (Bob Odenkirk) napjai átlagosak. Felesége és két gyermeke ellenére belefásult az életébe. Egy nap betörnek hozzájuk, ő azonban futni hagyja a rablókat. Utólag kiderül, hogy a bűnözők elvittek valami számára fontos dolgot, Hutch pedig meg akarja találni. Hősünk talán mégsem olyan ártalmatlan kispolgár, mint amilyennek mutatja magát?

Senki (Bob Odenkirk) Forrás: Universal Pictures

Ilya Naishuller főként videoklipeket rendez, 2015-ben mutatkozott be első nagyjátékfilmjével, a belső nézetes, kreatív és teljesen eszement Hardcore Henry-vel.

Hasonló színvonalra lehetett számítani a Senki esetében is: azaz kemény akciók, fanyar humor, semmi logika.

Igaz, a rendező igyekszik sokáig vakvágányon tartani a nézőt a főhős Hutch kilétével kapcsolatban. Nem sejtjük milyen múlttal rendelkezik, mi lesz a motivációja, s egyáltalán mennyire kemény fickó ő. A villámgyorsan vágott felvezetésben a mindennapok monotonitásába nyerünk betekintést, de még a későbbi betörés is inkább félrevezetés, mintsem tényleges konfliktus.

Az erőszaklavinát egy egészen röhejes indok indítja el: egy hiányzó kiscicás karkötő.

Elsőre nevetségesnek hat, de ahogy megismerjük a főhőst, rájövünk, szimpla ürügy kellett neki ahhoz, hogy visszatérhessen régi életéhez, melyet egyszerre akart elengedni, mégsem tud létezni nélküle. Egy buszos jelentben aztán Naishuller felfedi a kártyáit és végre azt teszi, amiben annyira jó. Eszement akciókat gyárt.

Senki Forrás: Universal Pictures

A zárt térben zajló közelharc kiválóan működik, nincs finomkodás, csattannak a pofonok, törnek a csontok. A cselekmény innentől kezdve lépésről-lépésre kiszámítható. A szociopata gengszter tyúkszemére rálép a kisember, aki ezért egy kisebb hadsereggel próbálja meg elintéztetni a két lábon járó problémát. A folyamatos konfrontáció egy végső összecsapáshoz vezet, majd jöhet a stáblista. Ha leírjuk, nincs benne semmi különleges, de az út, ahogy eljutunk idáig, vitathatatlanul megéri. Az utolsó akciójelenet végtelenül tökös és jól koreografált húsdaráló, ugyanakkor nem fél önmaga paródiájává válni. A helyén tudja kezelni magát és ez piszok jól áll neki.

Bob Odenkirk nem kimondottan akcióhős alkat, de ezt Liam Neesonről sem hitték volna sokan a 2008-as Elrabolvá-ig, a merész húzás mégis bejött.

Odenkirknek remekül áll a szerep és van annyira jó színész, hogy meggyőzzön arról, nem szívesen húznánk vele újat.

A Senki elsősorban a John Wick által kitaposott ösvényt követi (nem véletlen, a forgatókönyvet a három John Wick-filmet jegyző Derek Kolstad írta), de több öniróniával és kevesebb „pisztoly-balettel". Komolyan venni óriási meggondolatlanság lenne, a célját mégis maximálisan eléri. Remek modern zsánerfilm, szórakoztató, véres kikapcsolódás, ahogy annak 2021-ben ki kell néznie. Tudja mire vállalkozik és a kategóriáján belül nem nagyon lehet vele mellélőni.