Kis Hajni: Fel kell készülni arra, hogy szamurájkarddal támadnak neked

Csudai Sándor

Egy kidobó és a rég nem látott lánya különös kapcsolatát meséli el az idei Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütált és szeptember 30-ától már a hazai mozikban is látható Külön falka. Kis Hajni első nagyjátékfilmje ügyesen ötvözi a klasszikus amerikai drámákat a szerzői művészfilmes jegyekkel. A rendezőnővel beszélgettünk.

A börtönviselt Tibor a szabadulása után biztonsági őrként talál állást egy éjszakai szórakozóhelyen. Napjai monoton apátiában telnek, egy este azonban váratlanul felkeresi a négy éve nem látott, kora tizenéves lánya. Rosszkor toppan be a klubba, a fater ugyanis éppen bucira veri egy részeg vendég fejét. A félárva, kiközösített gyermek és a társadalom számkivetettjeként élő apa idővel azonban megtalálja a közös hangot.

Bár a biztonsági őrök világa alapjában is izgalmas téma, mint Kis Hajni rendező elmondja, előbb alkották meg a főszereplő személyiségét és utána találták ki, milyen szakma is passzol hozzá. A forgatókönyvet Szántó Fannival közösen jegyzik. Az erőszakra való hajlam, a félalvilági életmód és a robosztus testalkat ellenére kizárta például, hogy egy bokszolóról legyen szó, mert egy sportoló, ha kisebb-nagyobb mértékben is, de minden esetben elhivatott, hajtva a dicsvágy, eredményeket szeretne elérni, ellenben egy kidobó sokkal inkább kívülállóként, egyfajta szubkultúra részeként, a társadalom peremén éli a mindennapjait. Nem csupán azért, mert akkor dolgozik, amikor más szórakozik vagy éppen alszik, hanem azért is, mert a legtöbben a jegyellenőrökhöz hasonló negatív előítéletekkel illeti őket.

Kis Hajni Forrás: Csudai Sándor

Az emberek általában nem szeretik, ha kontrollálják őket. Márpedig egy biztonsági őr egyfajta pajzsot képez a szórakozóhely előtt, eldöntheti, hogy kit enged be és kit nem. Sokan ezt nehezen viselik, hát még, ha részegen küldik őket haza, így nem meglepő, hogy gyakoriak a tettlegességig fajuló szóváltások - mondja el Kis Hajni, aki alapos kutatómunkát végzett a budapesti éjszakai életben a forgatókönyv megírásakor. És igencsak cifra történetekkel találkozott: a Gozsdu udvarnál például előfordult, hogy miután nem engedtek be egy vendéget, az szamurájkarddal tért vissza.

Éppen ezért egy kötöttségekkel és szigorú szabályrendszerrel terhelt munkakörről van szó, hiszen nem mindegy, miként lépnek fel egy vitás helyzetben. És bár Kis Hajni nem állítja, hogy ne lennének olyanok, akik visszaélnek a fizikai erejükkel, a terepmunka során azt tapasztalta, hogy a legtöbb biztonsági őr a felszínen mogorva és végtelenül zárkózott, a marcona külső mögött azonban sokszor egy gyermekien játékos személyiség lakik.

Nem volt egyszerű azonban megtalálni azt a férfit, aki ezt a komplexitást megfelelőképpen átadja.

A casting évekig elhúzódott több mint háromszáz hivatásos és amatőr színészt hallgattak meg, amíg felfedezték Dietz Gusztávot.

Kis Hajni Forrás: Csudai Sándor

Annak ellenére, hogy az egykori ketrecharcos úgy ment el a meghallgatásra, hogy egyetlen sort sem tanult meg a forgatókönyvből, mégis rögtön felkeltette Kis Hajni figyelmét.

Sugárzott a tekintetéből, hogy súlyos traumákon ment keresztül és az is, hogy bár a ringben nem ismer félelmet és könyörületet, egy kifejezetten érzékeny ember

– mondja a rendezőnő, hozzátéve: nem könnyítette meg a feladatukat, hogy a sportoló egy korábbi sérülésének köszönhetően rendkívül nehezen jegyezte meg a szöveget, az orvosai azonban kifejezetten tanácsolták neki a tanulást, mert kitartó munka segítheti a sérült idegpálya rehabilitációját.

Dietz Gusztáv pedig állta a sarat, olyan magabiztosan uralja a vásznat, hogy a Karlovy Vary-i díszbemutató óta már számos filmes megkereste.

Kis Hajni Forrás: Csudai Sándor

Kis Hajni egyébként már a korábbi rövidfilmjeiben is szerette rendkívül kellemetlen helyzetekbe hozni a karaktereit. A Szép alak-ban egy középiskolában dolgozó fiatal takarítónő kerül rendkívül kínos szituációba, miután beleesik egy diáklányba és a plátói szerelemmel nem megelégedve a tettek mezejére lép. A Last Call-ban pedig egy középkorú hölgyet követhetünk végig, miként próbálja az adminisztratív tennivalóit elintézni, mielőtt lánya után külföldre költözne és gyakran érezhetünk szekunder szégyent, ahogyan partra vetett halként botladozik a bürokrácia útvesztőjében.

A Külön falka szintén tartogat kellemetlen helyzeteket mind a fafejű kidobó, mind a különc kislány számára, ezúttal azonban némi elégtételt érezhet a néző, hiszen a férfi enyhén szólva sem húzza be a fülét és a farkát, ha konfliktusba keveredik.

A rendezőnő azonban nem tagadja, szereti a különös figurákat, igaz, nem tartja őket csodabogaraknak:

Mindannyian nagyon hasonló helyzeteket élünk meg, ugyanazokkal a problémákkal küzdünk. És fontos, hogy lássuk, mindenkivel előfordul, hogy hülyét csinál magából. Meg kell tanulnunk nevetni saját magunkon a megfelelő a pillanatban.