Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Betty Blue című kultfilm rendezője hosszú betegség után csütörtökön halt meg párizsi otthonában - közölte családja.
Jean-Jacques Beineix kevés mozifilmet rendezett, de lényegében az utolsó alkotását leszámítva vagy remekmű volt, vagy hihetetlen siker. Igaz, a kettő nem nagyon találkozott.
A francia filmművészet egyik csúcspontja volt első nagyjátékfilmje, a művészet lényegét kutató Díva, majd jött a Holdfény a kanálisban, Gérard Depardieu és Nastassja Kinski főszereplésével, amelyet kegyetlen világlátása miatt keletkezése időpontjában (1983) is sokat bíráltak. A 37,2 fok reggelente (a magyar mozikban Betty Blue) című filmjét Oscarra jelölték, az elviselhetetlen, agresszív nő, a furcsa művészfiú és az érzéketlen világ találkozásáról. Béatrice Dalle ebben a filmben tűnt fel, a film világsikerű lett.
A nyolcvanas évek végén rendezte a Rosallyne és az oroszlánok című költői filmjét, amely tulajdonképpen két későkamasz fejlődéstörténete. Majd jött 1990-ben az IP5, amely Yves Montand csodálatos játékával vált halhatatlanná: egy titokzatos öregember két fiatalt vezet végig voltaképpen az egész életen.
Miután Yves Montand a forgatás alatt kapott tüdőgyulladást és halt meg utána nem sokkal, hiszen a rendező akaratából egy hideg tóban kellett állnia, a francia baloldal elérkezettnek látta az időt, hogy kiszorítsa a filmes világból, tudva róla, hogy inkább jobboldali érzelmű. Ezután már csak egyetlen mozifilmet készíthetett, a Végzetes hipnózist, hat filmje közül az egyetlen sikerületlent.
Harcolt Hollywood hegemóniája ellen, ami a francia filmet veszélyeztette, egy ideig a filmszakmai szervezet vezetője is volt Franciaországban, az elmúlt 25 évben pedig már inkább csak írt.
Sokan a Nouvelle Vague, az új hullámot követő generáció egyik legnagyobb francia rendezőjének tartották.
