Ha a jelölések számából indulunk ki, akkor a 94. Oscar-díjátadó két legnagyobb győztese a 12 kategóriában jelölt A kutya karmai közt, illetve a 10 kategóriában nominált Dűne lehet. Igaz, utóbbi elsősorban az ún. technikai kategóriákban igazán esélyes, mert bár ott van a legjobb film 10 jelöltje között, és esélyes a legjobb adaptált forgatókönyv díjára is, de a legtöbb jelölését a (valóban lélegzetelállító) látványért kapta.
Ezzel szemben a Jane Campion által rendezett A kutya karmai között máris Oscar-történelmet írt: ez az első olyan, nő által rendezett film, ami több mint 10 kategóriában kapott jelölést, ráadásul a film rendezője, Jane Campion az első olyan rendezőnő, akit kétszer is jelöltek a legjobb rendező Oscar-díjára (először 1994-ben a Zongoralecké-ért, amelyért Campion átvehette a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díját).
A westernként emlegetett, valójában a politikai korrektség jegyében fogant vadnyugati családi dráma A kutya karmai közt ott van tehát – egyebek mellett – a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb férfi főszereplő (Benedict Cumberbatch), mellékszereplők (Kodi Smit-McPhee, Jesse Plemons és Kirsten Dunst), adaptált forgatókönyv (Campion) jelöltjei között, és (a teljesség igénye nélkül) eddig elnyerte a velencei filmfesztivál legjobb rendezésért járó díját, a legjobb film és legjobb rendezés BAFTA-díjait, az amerikai rendezők céhének elismerését, a legjobb filmnek és a legjobb rendezésért járó Golden Globe-ot, valamint az amerikai filmintézet is beválasztotta az év legtöbbre tartott alkotásai közé.
A fenti "Oscar-előrejelző" díjakat figyelembe véve, óriási meglepetés lenne, ha nem A kutya karmai közt kapná a legjobb film és a legjobb rendezés Oscar-díjait, már csak azért is, mert a különböző nőjogi szervezetek már évek óta azt kérik számon az amerikai filmakadémián, hogy miért nincs több női jelölt és díjazott az Oscar legfontosabb kategóriáiban. Így nagyon könnyen elképzelhető, hogy Jane Campion lesz a harmadik rendezői Oscar-díjas nő (először Kathryn Bigelow nyert 2010-ben A bombák földjén-ért, másodszor pedig a kínai származású Chloé Zhao, tavaly, A nomádok földjé-ért).
A "történelmi" jelöléseknél maradva: az ugyancsak a legjobb film jelöltjei között szereplő, összesen 3 díjra esélyes CODA az Apple Original első filmje, amely eljutott az Oscar-gálára, és az első olyan, javarészt siketnémákat szerepeltető alkotás, amely esélyes a legjobb film elismerésére, sőt, Troy Kotsur az első siket férfi, akit színészi díjra jelöltek (de nem ő lenne az első díjazott siket színész, mivel az ugyancsak a CODA-ban szereplő Marlee Matlin 1987-ben elnyerte az Oscart az Egy kisebb isten gyermekei női főszerepéért).
További érdekesség, hogy a Steven Spielberg által rendezett West Side Story a második olyan adaptáció, amelyik úgy szerepel a legjobb film jelöltjei között, hogy a díjat az első feldolgozás már elnyerte (korábban az 1962-es Lázadás a Bounty-n került így a legjobb film jelöltjei közé, az ugyancsak Charles Nordhoff és James Norman Hall regényéből készült 1932-es változat nyert, de a 7 díjra jelölt 1962-es változat egyetlen elismerést sem kapott, sőt, óriási bukás volt az amerikai jegypénztáraknál).
Spielberg ráadásul most már a legtöbbször (11 alkalommal) jelölt producer az Oscar történetében, rendezőként pedig az egyetlen, akit hat évtizeden át folyamatosan esélyes az elismerésre (eddig két produceri és egy rendezői Oscar-díjat nyert).
Ugyancsak újdonság, hogy a 4 jelölést kapott Vezess helyettem az első japán film, amely bekerült a legjobb film nomináltjai közé, míg Hamagucsi Rjúszuke a harmadik japán rendező, aki esélyes a legjobb rendezés díjára (Tesigahara Hirosi és Kuroszava Akira után). De az is érdekesség, hogy a Menekülés az első olyan alkotás, amelyet egyszerre jelöltek a legjobb animációs film, a legjobb nemzetközi film és a legjobb dokumentumfilm kategóriáiban.
S ha már itt tartunk, a legjobb film jelöltjei közé került, idén a harmadik legtöbb jelölést kapott Belfast producere, rendezője és forgatókönyvírója (a mindhárom kategóriában esélyes) Kenneth Branagh az első olyan filmalkotó, akit eddig összesen 7 különböző kategóriában is jelöltek már az Oscar-díjátadókon (az említetteken kívül: legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb férfi főszereplő és mellékszereplő, valamint a legjobb élőszereplős rövidfilm alkotójaként).
Magyar szempontból persze ezeknél sokkal izgalmasabb, hogy bár a hivatalosan nevezett film, a Post Mortem nem került be a legjobb nemzetközi film 5 jelöltje közé, de idén is van magyar filmalkotó az Oscar-jelöltek között.
A 90 százalékban Magyarországon forgatott, Denis Villeneuve rendezésében, Frank Herbert 1965-ös azonos című sci-fi klasszikusából készült hollywoodi szuperprodukció, a Dűne magyar díszletberendezője, Sipos Zsuzsanna a legjobb látványtervezés díjára esélyes (Patrice Vermette látványtervezővel együtt).
Sipos Zsuzsanna korábban olyan filmeken dolgozott, mint az ugyancsak Villeneuve által rendezett Szárnyas fejvadász 2049, valamint a Viharsarok, Az utolsó király vagy a Gemini Man.
A díj elnyerésének esélye nagy: Sipos Zsuzsanna ugyanis a Dűné-ért eddig már több fontos díjat kapott, így a brit filmakadémia elismerését (BAFTA) és az amerikai művészeti rendezők céhének díját (ADG) is. Sipos Zsuzsanna lehet tehát a legújabb magyar Oscar-díjas, ráadásul a legjobb díszlet kategóriájában már van korábbról magyar nyertes: minden idők egyik legnagyobb díszlettervezője, Trauner Sándor a Legénylakás-ért 1961-ben, valamint Joseph Kish (Kis József) a Bolondok hajójá-ért 1966-ban nyerte el a díjat.