Jó néhány történelmi alakunkra nem irányul méltó figyelem sem az iskolai oktatásban, sem a közbeszédben. Közéjük tartozik a páratlan életutat bejárt Hadik András is, aki egy felvidéki kisnemesi családba születve az Udvari Haditanács elnökévé vált, majd 1774 és 1790 között ő volt a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője.
1757-ben, a hét éves háború idején pedig Mária Terézia kérte fel, hogy huszáregységeivel titokban nyomuljon fel egészen Berlinig, majd Nagy Frigyes porosz király távollétében foglalja el és sarcolja meg az ellenséges fővárost, ezzel is megalázva, valamint csökkentve az uralkodó befolyását.
A Nemzeti Filmintézet kiemelt figyelmet fordít a magyar történelmi filmek feltámasztására, hiszen míg a a műfaj a hatvanas években az aranykorát élte – mások mellett Várkonyi Zoltán nagyszabású műveinek köszönhetően –, addig a rendszerváltás óta megritkultak a hasonló alkotások, és abból a kevésből is alig akadt, aminek sikerült beváltania ígéreteit. Egyébként is az egyik legdrágább műfajról van szó, így nem véletlen, hogy a Hadik több mint másfél milliárd forintból készülhetett el, azonban a költségvetés minden fillérje vissza is köszön a vásznon.
A film a Berlinig tartó hadjáratot egyfajta lovas road movie-ként meséli el, a menetelés közben a huszárok újra és újra ellenségekkel találják szembe magukat, így a Hadik nem fukarkodik a látványos akciójelenetekben, amelyek a legjobb történelmi és kalandfilmek színvonalát idézik. Nem véletlenül,
a nagy összecsapások a hollywoodi kaszkadőrszakértő, Steve Dent munkáját dicsérik, aki olyan Marvel-produkciókban dolgozott, mint az Amerika kapitány vagy A galaxis őrzői, de a forgatással párhuzamosan az új Indiana Jones-kalandon is tevékenykedett. A munkatársa pedig Gulyás Kiss Zoltán volt, aki a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült kaszkadőrként, amikor egy repülőt ugrott át motorral, miközben az két rámpa között suhant át.
A kettőjük szakértelme pedig jól érezhető az egyszerre szellemes és véres kardpárbajokban. De nem csupán a csörtéken, hanem a díszleteken, a jelmezeken és a helyszínek megtervezésén is érződik a profizmus és a monumentalitás.
De mindez semmit sem érne kiváló színészek nélkül, Trill Zsolt azonban zseniális a főszerepben:
valószínűleg álmából felkeltve is zsigerből alakítja a maszkulin, a hivatásának szenvedéllyel élő, de az érzelmeit kissé elfojtó klasszikus férfikaraktert, miként tette azt legutóbb a néhai hegymászót, Erőss Zsoltot megformálva a Magasságok és mélységek című drámában. A filmben kisebb-nagyobb szerepekben felvonul Szabó Győző, Horváth Lili, Reviczky Gábor, Molnár Áron, Gáspár Sándor és Mucsi Zoltán is.
Szikora János rendező nem rejti véka alá a film üzenetét, árad a képsorokból és a párbeszédekből az a fajta patriotizmus, amely a hasonló amerikai és a nyugat-európai történelmi filmeknek mindig is a sajátja volt. A Hadik egy Dumas-adaptációhoz hasonló, bohém, játékos, minden korosztályt megszólító kalandfilm. De ami talán még fontosabb, hogy az amerikai képregényfilmek tengerében az általános és középiskolások
láthatnak egy igazi magyar hőstörténetet
is a moziban. Ilyesmire ugyanis nem igazán volt példa a rendszerváltás óta.
A Hadikot csütörtöktől, március 9-től játsszák a mozikban.