Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Túlzás lenne azt állítani, hogy a hollywoodi színészek sztrájkja az összeomlással fenyegette volna a 80. velencei filmfesztivált, hiszen idén is rendkívül erős az európai, s azon belül is az olasz jelenlét a versenyprogramban, ráadásul csak egyetlen hollywoodi filmet "hívtak vissza" a fesztiválról, igaz, ez éppen az eredetileg nyitófilmnek szánt erotikus sportfilm, a Challengers lett volna, Zendayával a főszerepben (helyette az Edoardo De Angelis rendezte Comandante című második világháborús tengeralattjáró-film nyitja hivatalosan a fesztivált, amelynek előéjszakáján is izgalmas portréfilmet vetítettek a januárban meghalt nagy olasz színésznőre, Gina Lollobrigidára emlékezve).
Ugyanakkor az is kétségtelen tény, hogy minden nagy filmfesztivál rangját, így a velencei mustráét is emeli a nemzetközi (pontosabban és jellemzően: hollywoodi) sztárok tömeges jelenléte, miközben az amerikai filmek producerei is egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy a patinás filmszemlék vörös szőnyeges felvonulása jót tesz az adott film forgalmazásának.
Ráadásul a velencei filmfesztivál esetében nem csupán a díjszezon utolsó nagy európai filmes seregszemléjéről van szó, de az utóbbi években a soron következő Oscar-gála egyik legfontosabb előjelzőjéről is: az olyan, az amerikai filmakadémia díjait (sokszor a legjobb filmét is) elnyerő alkotások, mint a Gravitáció, a Birdman, a Spotlight – Egy nyomozás részletei, a La La Land, a Roma, a Joker, A víz érintése, A nomádok földje vagy A bálna premierjére is Velencében került sor.
Így nem véletlen, hogy bár a Metro-Goldwyn-Mayer és a Warner a színészsztrájk miatt visszahívta a Challengerst a velencei mustráról, a többi, a sztrájkkövetelésekben érintett gyártó (Paramount, Netflix) inkább kivárásra játszott, illetve ideiglenes megállapodásokkal elérték a SAG-AFTRA vezetőinél, hogy egyes filmek szereplői megjelenhessenek a fesztiválon és népszerűsítsék az alkotásokat.
A dán Mads Mikkelsen – aki idén a Nikolaj Arcel által rendezett The Promised Land című filmmel érkezik a Lidóra – mellett amerikai sztárok is felvonulnak azért a vörös szőnyegen. Például Adam Driver, Caleb Landry Jones, Jessica Chastain is ott lesz a 80. velencei filmfesztiválon.
Ami a hollywoodi színészeket illeti, Driver a Michael Mann által rendezett Ferrari című autóversenyzős versenyfilmet népszerűsíti, amelynek főszerepét alakította. Landry Jones a francia rendező, Luc Besson Dogman című filmjével érkezik, Chastain pedig a mexikói Michel Franco Memory című filmje miatt érkezik Velencébe.
A Variety cikke szerint a szervezők a Sofia Coppola rendezte Priscilla két sztárját, Cailee Spaenyt és Jacob Elordit, valamint személyesen Priscilla Presleyt is várják a rangos eseményre.
Az említett filmek mindegyike megkapta a jelenleg sztrájkoló SAG-AFTRA hollywoodi színészcéh ideiglenes felmentését, főleg mivel független produkciókról van szó, amelyeket nem az amerikai filmes és televíziós producerek szövetségének (AMPTP) tagjai készítettek.
Az olasz ANSA hírügynökség értesülése szerint ugyanakkor Kiefer Sutherland is elutazik Velencébe, hogy lerója tiszteletét a közelmúltban elhunyt William Friedkin és utolsó filmje, a versenyen kívül vetített The Caine Mutiny Court Martial című dráma előtt, amelynek főszerepét játszotta. Holott filmjét a Showtime és a Paramount Global gyártotta, amely tagja az AMPTP-nek.
Ava DuVernay Origin című drámájával az első afroamerikai rendezőnő lesz Velencében, akinek alkotása a fesztivál versenyprogramjában szerepel. A rendezőt a fesztivál alatt, szeptember 3-ára meghirdetett amfAR gálán az Inspiráció-díjjal tüntetik ki. A rendezvényen Rita Ora és Leona Lewis is fellép majd, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a film sztárjai, Aunjanue Ellis-Taylor, Niecy Nash-Betts, Jon Bernthal és Vera Farmiga is ott lesznek-e a filmmustrán.
A hollywoodi színészsztrájk ugyan vetett némi árnyékot az idei filmfesztiválra, de a program kifejezetten izgalmas. Olasz alkotásból hat is szerepel a versenyprogramban: a nyitófilm Comandante mellett Pietro Castellitto rendezése, az Enea, Stefano Sollima mafiatrilógiájának záródarabja, az Adagio, az 1950-es évek Rómájában forgató amerikai színésznő (Lily James) kalandjait elmesélő Finalmente l'alba (r.: Saverio Costanzo), Matteo Garrone Io Capitano című filmje két szenegáli menekült vándorlásáról, és Giorgio Diritti 1939-ben játszódó drámája, a Lubo.
Nem meglepő talán, hogy a "fesztiválfavoritokat", azaz azokat a filmeket, amelyeket a nemzetközi filmes szaksajtó már a fesztivál nyitánya előtt az olvasók figyelmébe ajánl, nem az olasz filmek között kell keresni (leszámítva talán a nyitófilmet és Garrone migránsdrámáját).
Hanem például épp az amerikai filmek között. A hivatalos versenyprogramban 23 film szerepel, ebből 5 érkezik a Lidóra az Egyesült Államokból, illetve a görög származású Yorgos Lanthimos "fesztiválkedvenc" Szegény párák (Poor Things) című, hivatalosan brit nevezésének gyártásában is volt amerikai részvétel.
Az amerikai filmeket egytől egyig ajánlja a nemzetközi szaksajtó – nem meglepő módon, hiszen a filmvilág hollywoodi hegemóniája kiterjed a filmes szakújságírásra is, azaz, amiről az angolszász lapok írnak, az elkerülhetetlenül bekerül a vérkeringésbe...
Persze, Bradley Cooper, decemberben a Netflixre is megérkező Maestro című életrajzi filmje a neves komponista-karmester Leonard Bernstein (maga Cooper)és a színésznő-aktivista Felicia Montealegre Bernstein (Carey Mulligan) nem mindennapo házasságáról eleve izgalmasnak ígérkezik. A téma mellett az is érdekelheti a nézőket, hogy a zenei filmek terén rendezőként már bizonyított (Csillag születik) Coopernek sikerült-e felnőnie olyan elődökhöz, mint Martin Scorsese és Steven Spielberg: a Maestrót ugyanis eredetileg Scorsese, majd Spielberg rendezte volna, előbbi Az ír miatt mondott le a Netflixes-projektről, utóbbi pedig a Csillag születik megnézése után döntött úgy, átadja a lehetőséget Coopernek (aki a velencei fesztivál igazgatója, Alberto Barbera szerint egy beteljesült álomként tekint a fesztiválszereplésre, ám a hollywoodi sztrájk miatt mégsem kíséri el a filmjét a mustrára).
Hasonlóképp életrajzi film, és egy nem szokványos házasság története Sofia Coppola rendezése, a Priscilla is, amelyben Cailee Spaeny alakítja Priscilla Presley-t és Elvis Presley-t. Azok számára, akik esetleg nem találták elég hitelesnek Baz Luhrmann tavaly bemutatott Elvis című filmjét, mindenképp érdekes lehet A keresztapa rendezőjének lánya, a Made in Hollywooddal 2010-ben Arany Oroszlánt nyert Sofia Coppola filmje, amelynek forgatókönyvét részben maga a címszereplő Priscilla Presley írta, saját, 1985-ös életrajzi könyvéből.
De Michael Mann is életrajzi drámával érkezik a velencei filmfesztiválra: a Ferrari ugyanis az egykori F-1 versenyző, a világ leghíresebb sportautó-gyárát alapító Enzo Ferrari életének talán legviharosabb szakaszát meséli el, olyan sztárok közreműködésével, mint Adam Driver, Penélope Cruz és Shailene Woodley.
S ha már autómotor-sport: Michael Fassbender az elmúlt 5 évben többet versenyzett, mint forgatott. A fordulatos thrillereivel hírnevet szerző David Fincher legújabb (a Netflixre novemberben megérkező) filmjében, a The Killerben (A gyilkos) az ír(-német) színész könnyedén visszarobbanhat a filmvilág élvonalába: az Alexis Nolent és Luc Jacamon francia szerzőpáros sötét képregényei alapján készült, a rendező szerint egyszerre brutális, véres és elegáns filmben Fassbender egy olyan bérgyilkost alakít, akinek egy balul sikerült megbizatás után menekülnie kell.
De sokat várnak a szakírók az Oscar-jelölt Ava DuVernay, az "amerikai faji kasztendszert" bemutató Origin című drámájától is, illetve a részben amerikai részvétellel (TSG Entertainment), Alasdair Gray azonos című regényéből készült Szegény párák című, női Frankenstein-sztoriként működő szürreális sci-fitől, amelyben az Emma Stone által megformált főhősnőt egy őrült tudós (Willem Dafoe) visszahozza a halálból az életbe, hogy a nő aztán egy másik férfi (Mark Ruffalo) oldalán tapasztalja meg a szabadságot és engedje szabadjára szexuális étvágyát.
S ha már sci-fi: a Damien Chazelle által vezetett nemzetközi zsűri legnagyobb elismeréséért egy francia-kanadai fantasztikus film is versenybe száll az idén. A La Béte (A szörny) című, Bertrand Bonello által rendezett, Henry James írása által ihletett alkotás kiindulópontja, hogy a közeljövőben az érzelmek fenyegetést jelentenek a társadalmi érintkezés szempontjából. Egy fiatal nő, Gabrielle (Lea Seydoux) úgy dönt, hogy egy, a korábbi életeibe elkalauzoló gép segítségével megszabadul kártékony érzéseitől. Nem sokkal később találkozik egy Louis nevű fiatal férfival (George MacKay), akivel egyre mélyebb és bonyolultabb kapcsolatba kerül.
Egy másik fantasztikus műfajjal, a horrorral játszik a chilei Pablo Larraín El Conde című filmje, amelyben az egykori diktátor Augusto Pinochet 250 éves vámpírként szívja a népe vérét, nem csak átvitt értelemben. Ahogy szintén a horror határán táncol a belga Holly, amelyben egy mindenkit megnyugtatni képes kamaszlány és egy iskolatűz traumáján keresztül mesél a rendező Fien Troch a serdülőkori sérülékenység és az emberi önzés és szeretet témáiról.
A 2022-es Oscar-gálán a legjobb nemzetközi film díját elnyerő Vezess helyettem rendezőjének, Ryusuke Hamaguchi legújabb filmje a címében idézi a borzongás műfaját, az Evil Does Not Exist azonban leginkább érzékeny társadalmi drámának ígérkezik, amelyben egy lányát egyedül nevelő férfi egy Tokió melletti faluban, összhangban a természettel, ám egész életüket felforgatja, amikor egy nagyvállalat úgy dönt, a férfi háza mellett építenek egy afféle civilizációs ártalom elleni óvóhelyet a városlakók számára, amelynek kivitelezése veszélybe sodorja a terület ökológiai egyensúlyát is.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk idén két magyar alkotás is szerepel a velencei filmfesztivál hivatalos programjában. Az Orizzonti (Horizontok) elnevezésű – az esztétikájukban és kifejezésmódjukban a legújabb filmes trendeket képviselő filmeket felvonultató – szekcióban szerepel Reisz Gábor új filmje, a Magyarázat mindenre, míg a seregszemle Biennale College Cinema szekciójában Vermes Dorka első nagyjátékfilmje, az Árni lesz látható.
Utóbbi, egy vándorcirkusz mindeneséről szóló magyar film eleve a Velencei Biennálé támogatásával készült, fejlesztésére a Biennale College Cinema programban került sor. A filmtervet tavaly választották ki több száz jelentkező közül, és két másik nemzetközi projekt mellett ez a magyar filmterv nyert támogatást.
A magyar részvétel korábban is erős volt a velencei filmfesztiválon.
Csak az elmúlt 5 év vonatkozásában: Nemes Jeles László Napszállta című alkotása 2018-ban elnyerte a nemzetközi filmkritikusok szövetségének elismerését, a rangos FIPRESCI-díjat, két évvel később Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című angol nyelvű filmjét Arca Cinema Giovanni-díjat nyert, a főszereplő Vanessa Kirby pedig megkapta a legjobb színésznőnek járó Volpi-kupát, tavaly pedig három független zsűris díj is született, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című munkája a leginnovatívabb film elismerését, illetve a Starlight-díjat, Grosan Cristina Hétköznapi kudarcok című mozifilmje pedig az Autrici Under 40 elnevezésű díjat nyerte el.
