Egy ország röhögött és szánakozott a BKV-ellenőrökön

Kontroll (Csányi Sándor és Balla Eszter)

Antal Nimród első mozifilmje, a húsz évvel ezelőtt, 2003 novemberében bemutatott Kontroll a rendszerváltás utáni magyar filmgyártás egyik legnagyobb sikere. Már azzal meghódította a műfaji filmekre kiéhezett magyar közönséget, hogy 106 perces játékidejébe ügyesen zsúfolt bele több zsánert, azaz a pszichothriller, az akciófilm, a vígjáték és a krimi elemeit. De ami igazán nagy különlegességnek számított az az, hogy a különös képi világú Kontroll teljes egészében a föld alatt játszódik: a "fiktív világ" metróellenőreinek történetét Antal Nimród a budapesti metróban forgatta.

A most következő filmalkotás fiatal művész munkája, akit szeretnék barátomnak tudni, bár nem régen ismerjük egymást. Mint azt hosszú beszélgetéseink alkalmával elmondta, őt a jó és a rossz küzdelme foglalkoztatja. Amit játékfilmjében ábrázol az fikció, fiktív föld alatti világ. Sem maga a helyszín, sem az ott történő események, sem az események szereplői nem köthetők a BKV-hoz, mert univerzális gondolatokat tükröznek. Sokan óvtak attól, hogy a budapesti metrót átengedjük a forgatásokhoz, féltek attól, hogy a filmben lejátszódó jelenetek és szereplők rossz fényt vetnek társaságunkra. Én ezt másként látom. Büszke vagyok arra, hogy egy első filmes rendező munkáját segítettük azzal, hogy a metró különleges atmoszférájú helyszíneit a művész rendelkezésére bocsátottuk. Meggyőződésem, hogy a nézők el tudnak vonatkoztatni a konkrét helyszínektől, és a szereplőket sem azonosítják a BKV ellenőreivel, hiszen a világ, amelyben a cselekmény lejátszódik, nyilvánvalóan szimbolikus

– hangzik el a a Kontroll elején az egykori BKV-vezérigazgató, Aba Botond "előszava". S bár Antal Nimródot saját bevallása szerint első játékfilmjében a jó és rossz örök küzdelme érdekelte, és az eklektikus műfajú, misztikus fény-árnyék hatásával, a NEO zenekar által komponált elektronikus zenével egyaránt sejtelmes hangulatot árasztó, enigmatikus befejezése és a föld alatti gyilkos nem egyértelmű beazosíthatósága miatt is több értelmezési lehetőségre nyitott filmet mégis annyira átitatja a kelet-európai mindennapok atmoszférája, hogy a Kontroll "fiktív" (azaz közelebbről meg nem nevezett) és "szimbolikus" világa a legtöbb magyar néző számára nagyon is azonos a budapesti metró, illetve azok ellenőrei és utasközönsége világával.

Kontroll (Csányi Sándor és Balla Eszter) Forrás: Budapest Film

Még akkor is, ha a filmbeli helyszíneket gyakorta "kombinálták", azaz az egyes jeleneteket több metróállomáson vették fel (letakarva a táblákat és feliratokat), és a külön leforgatott részeket utólag vágták össze egy jelenetté, mintegy ezzel elősegítve az elvonatkoztatást a fővárosi metróhálózattól.

De számos más külsőség is az általános jelleget igyekszik hangsúlyozni, így például az ellenőrök szokásos karszalagja, a "munkaruházat" is eltér a filmben a korabeli BKV-ellenőrök megjelenésétől.

Mégis, az egyre komorabb hangulatot árasztó "pokolbéli" mese mintha nagyon is a 2000-es évek Budapestjén játszódna. Ez természetesen egyáltalán nem baki: a Csányi Sándor, Mucsi Zoltán, Pindroch Csaba, Badár Sándor és Nagy Zsolt által alakított 5 fős "ellenőr-kommandó" (már csak emlékezetes párbeszédeik miatt is) jellegzetesen magyar figurák, egy olyan munkakörben, amely régóta a társadalom megvetésében él, így harcuk a belföldi bliccelőkkel, külföldi turistákkal vagy a foci ultrákkal, illetve a konkurens "ellenőr-kommandóval" eleve bukásra van ítélve.

Antal Nimród filmje tehát kuriózum, mivel első magyar filmként teljes egészében a magyar metróban játszódik (szemben a "felszíni" jeleneteket is bemutató, bizonyos szempontból előzménynek tekinthető 1985-ös Luc Besson rendezte Metróval), de a műfaji sokszínűsége miatt is különleges, miközben a magyar filmvígjáték hagyományaira építő jellemábrázolás és helyzetkomikum nagyon is magyarrá teszi.

Utóbbi miatt pedig a bemutatott "fiktív" metró világa egy társadalmi szatíra közegévé válik.

Igaz, a főszereplő Bulcsú (akit eredetileg Bertók Lajos játszott volna, de három nappal a forgatás előtt alkoholproblémák miatt Antal Nimród megvált a tragikus sorsú színésztől és Csányi Sándorra osztotta a szerepet) kiemelkedik a bemutatott magyar karakterek közül (a peremen vergődő kisemberek csetlő-botló kalandjainak akciófilmes-krimis műfajházasításával egy évvel később az Argo is próbát tett): ő a kiábrándult, betagozódni nem akaró értelmiségi alakját képviseli, egy olyan emberét, aki a kudarcai elől egy másik világba menekült.

Kontroll (Mucsi Zoltán, Csányi Sándor, Nagy Zsolt, Badás Sándor és Pindroch Csaba) Forrás: Budapest Film

Az Egyesült Államokban nevelkedett, a metrózás élményével budapesti egyetemi évei alatt mélyebben megismerkedő Antal Nimród régóta dédelgette filmötletét (már az Antal által 1997-ben a Warpigs együttes Szandál című dalához a metróban forgatott videóklip is a Kontroll "előtanulmányának" mondható, nem is szólva a 2000-ben készült Alagútpatkányok című "demóról"), amelyet aztán 4 év alatt tudott megvalósítani. Ebből a 4 évből csak a BKV hozzájárulásának megszerzése 9 hónapig tartott, de sokkal nehezebb volt a filmgyártási támogatásokról akkoriban döntő Magyar Mozgókép Közalapítvány kurátorait meggyőzni: Antal és Hutlassa Tamás producer (A miniszter félrelép, Hurok, Kincsem, A Viszkis) újra és újra beadták a döntéshozóknak a filmtervet, ráadásul egyre részletezőbb formában, hogy bizonyítsák, életképes a metróban játszódó film ötlete. Ennek részeként Magyarországon először részletes storyboard készült a filmhez, sőt a tervezett főszereplőgárdával Antal Nimród még egy "előzetest" is leforgatott, ez volt a már említett Alagútpatkányok.

A forgatást később az is nehezítette, hogy a metróban csak este 11 órától hajnali 4 óráig lehetett a filmeseknek dolgozni – összesen 40 éjszaka vették fel a jeleneteket.

A film egyik emlékezetesen vicces pillanata – nevezetesen az, amikor a Nagy Zsolt által alakított Tibi az aluljáróban rohanva, a Gyalogkakukk nevű huligánt üldözve nekiütközik egy oszlopnak – talán épp a fáradtság miatt járt balesettel: Mucsi Zoltán ugyanis olyan lendülettel vágta oda az oszlophoz Nagy Zsoltot, hogy annak kettéhasadt a füle, amit össze kellett varrni.

De egy másik emlékezetes jelenet, a híres "sínfutás" felvétele sem ment zökkenőmentesen. A jelenetet ugyanis úgy vették fel, hogy a metró egyik dízelmozdonya húzta a kamerát, emögött szaladt Csányi és Mihályfi Balázs, utánuk pedig egy másik mozdony tolta a közben feszültségmentesített pályán haladó újabb szerelvényt. A felvétel közben viszont az első mozdony füstje megrekedt az alagútban, úgy kellett a rendezőnek leállítania a jelenetet, mielőtt a színészek megfulladnak – kimerültségük viszont teljesen hitelesre sikeredett.

És ha már kimerültség: Bulcsú teljesítménykényszerről szóló, Kulka János építész karakteréhez intézett szavait a napközben próbákra járó, este színházban játszó, éjjel forgatáson dolgozó Csányi csüggedtsége szülte ("amikor már évek óta úgy kelsz föl, hogy minden áldott nap minden csatát meg kell nyerni, mindig be kell bizonyítani, hogy te vagy a legjobb, nagyon elkezdtem félni, hogy mi van, hogy ha nem én vagyok a legjobb... nem akartam félni...").

A Kontroll végül nemcsak Magyarországon lett hatalmas siker (az első 4 nap alatt 30 ezren látták, majd 270 ezer nézője lett a magyar mozikban), de bekerült a cannes-i filmfesztivál programjába (ráadásul 20 év nagyjátékfilmes szünetet tört meg ezzel a francia filmfesztivált illetően), ahol elnyerte az Ifjúság díját, de Chicagóban megkapta a fesztivál fődíját, az Arany Hugo-díjat, a varsói szemlén a közönségdíjat és az Aubagne-i ALCIME Filmfesztivál legjobb zenének és legjobb forgatókönyvnek járó elismerését is – igazolva ezzel, hogy Antal Nimród valóban nem csupán szimbolikus, de univerzális, nemzetközileg is értelmezhető filmet készített.