Halloween (1978)
John Carpenter a horror műfaján belül ma már klasszikusnak számító, már a címében is a holtak kelta ünnepét hordozó alkotása nélkül elképzelhetetlen bármely Halloween-filmes lista. A véresen egyszerű, mégis mindvégig feszültségben izzó filmet Carpenter 21 nap alatt forgatta le, kicsivel több mint 300 ezer dollárból, amely aztán 70 millió dollárt termelt a mozipénztáraknál, így ez lett minden idők egyik legtöbbet jövedelmező amerikai független alkotása – nem véletlenül készült hozzá további 12, változó színvonalú folytatás és előzményfilm (a legutóbb 2022-ben), amelyek egymilliárd dolláros összbevétele a horror történetének legsikeresebb franchise-ává tették a Halloween-szériát, és az 1980-as évek első számú "sikolykirálynőjévé" a magyar származású Jamie Lee Curtist, aki összesen 7 alkalommal játszotta el a horrortörténet legkarakteresebb túlélőjét, Laurie Strode-ot.
Carpenter 1978-as filmje annak köszönhette óriási sikerét, hogy bár korábban is készült olyan horror, amelyben egy rejtélyes gyilkos halomra mészárolja az amerikai kisvárosi tinédzsereket példa amerikai tinédzsereket halomra legyilkoló horrorra, Carpenter tökélyre emelte a horror műfaján belül a kisvárosi szociológiát, a kamaszkori lélektant (benne a szexuális zavarokkal) és a családi értékek megkopásának kritikáját, ezzel pedig valóságos hullámot indított útjára: a Halloween nyomában születtek ugyanis az olyan (szintén franchise-zá terebélyesedett) tini slasherek, mint a Péntek 13. (1980) vagy a Rémálom az Elm utcában (1984).
A Halloween cselekményének nagy része természetesen október 31. éjszaka játszódik. Először 1963-ban, amikor a 6 éves Mike Myers álarcot öltve, késsel a kezében beoson a nővére szobájába és meggyilkolja, amiért nem vele foglalkozott, hanem lefeküdt a barátjával. 15 évvel később Myers megszökik az elmegyógyintézetből és visszatér a szülővárosába, hogy a holtak éjszakáján a szexualitásukkal ismerkedő fiatalokra vadásszon... Carpenter szerint a filmjét túlzás lenne moralitásjátékként meghatározni, de kétségtelen, hogy a Halloween óta a tinihorrorok legbiztosabb túlélője az a fiatal, aki nem akarja szerelem nélkül eltékozolni a szüzességét.
E.T. - A földönkívüli (1982)
Steven Spielberg sci-fije évekre ötletet adott az amerikai gyerekeknek a legegyszerűbb, egyben a legmenőbb halloweeni kosztümhöz: elég egy piros, kapucnis pulóver, egy kerékpár és egy fehér lepedő, és máris kész a földönkívüli lényt rejtegető kisfiú, Elliott maskarája.
Noha az E. T. sztorijának kevés köze van Halloweenhez (egy idegen bolygó véletlenül a Földön hátramaradt, békés és különös képességű botanikusa, egy rém csúnya lény egy kaliforniai iskolásfiúnál talál menedékre, és a segítségével próbál haza jutni, kicselezve az idegen életformákra vadászó kormányzati szerveket) cselekményének egyik fontos mozzanata épp október 31. éjszakáján játszódik, amikor Elliottnak sikerül különösebb feltűnés nélkül kicsempésznie a lényt az erdőbe, hogy felvehesse a kapcsolatot a "hazaiakkal".
A pár perces jelenet tökéletes betekintést ad az átlagos amerikai kisközösségek halloween-i felvonulásába, miközben megalapoz az 1980-as évek amerikai tömegfilm-termésének minden tekintetben legfelemelőbb pillanatának is:
Karácsonyi lidércnyomás (1993)
A címben jelölt ünnep ellenére Tim Burton stop-motion technikával készült animációs filmje legalább annyira köthető a Halloweenhez, mint a karácsonyhoz. Már a főcím alatt felcsendülő dal is erről árulkodik. Danny Elfman This is Halloween című dala (amelyet 2006-ban Marilyn Manson is feldolgozott) zenéjében és szövegében egyaránt megidézi október 31-ét ("ez itt Halloween, ez itt Halloween/ a halott éjben tök rikít... légy szörnyű, úgy mondd: csokit, vagy csalok/ hogy halálra rémüljenek a szomszédok...").
Az élők világán túli Halloween Városban játszódó történet főhőse a város ura, Jack Skellington (Chris Sarandon), aki nem találja a helyét, így amikor véletlenül a karácsony földjére téved, úgy dönt, megrendezi a decemberi ünnepet is, csakhogy jó szándéka ellenére majdnem tönkre teszi az év legszebb és legmeghittebb napját.
A bizarr animációs musical tele van emlékezetes szereplőkkel és dalokkal, látványvilága rendkívül aprólékosan kidolgozott. A Karácsonyi lidércnyomást Tim Burton filmjeként szokás emlegetni, de ő "csak" a producer és forgatókönyvíró volt, a filmet Henry Selick rendezte, két évnyi kitartó munkával – ami minden egyes képkockán meglátszik.
Lapozzon, cikkünk a következő oldalon folytatódik!