Anne (Awkwafina) magának való, introvertált harmincas nő, akinek legnagyobb boldogsága, ha esténként nézhet egy népszerű kvízműsort a kutyájával. Nővére Jenny (Sandra Oh) a teljes ellentéte, negyvenhez közel is infantilis tinédzserként viselkedik és keresi a nagy kiugrási lehetőséget, hogy minél több pénzhez jusson a lehető legkevesebb belefektetett energiával. Amikor édesanyjuk eltűnik, vaskos tartozást hagyva maga után, a két lány kénytelen összefogni, a kiutat pedig a műsorban való szereplésben lelhetik meg.
A történet első blikkre egy tipikus haverfilmet sejtet, melyben a két, merőben különböző testvér a végére egymásra talál és felfedezik a másik értékeit.
A végeredmény nem áll messze az igazságtól, de a kivitelezés korántsem átlagos. A rövid expozícióban bepillantást nyerünk Anne mindennapjaiba, melyek finoman szólva sem izgalmasak, ő mégis eléldegél a kis világában és nem vágyik többre. Viszonylag hamar feltűnik a színen Jenny, aki személyiségéből adódóan felforgatja húga komfortzónáját. Érkezik a szokásos bonyodalom, amely katalizátorként funkcionál, hogy összehozza a testvéreket, és itt jön a képbe Jessica Yu kreativitása, aki frappáns elemekkel dobta fel az egyébként sablonos premisszát.
Például Anne kutyáját elrabolják anyja tartozása miatt, a bűnözők pedig kínzás helyett addig kényeztetik az állatot, amíg az végül nem akar majd hazamenni.
Szintén remek figura a szó szerint pokoli szomszéd (még a házszáma is 666), aki teljesen megkeseredett, semmiben nem leli örömét és a boldogságot csak illúziónak véli. Természetesen kiderül, hogy neki is van gyengéje, amely újfent megágyaz egy ütős gegnek. A Quiz Lady kulcskérdése azonban a testvérdinamika működőképességében rejlik. Az első harmadban még akadnak nehézségek, nem sikerül egyből ráhangolódni a nővérek észjárására, annyira szélsőséges és elnagyolt mindkettő. Ám ahogy haladunk előre, egyre inkább közelebb kerülünk hozzájuk és a műfaji sajátosságokat is ki tudja használni a rendezőnő. Rendre visszautal a fiatalkorra, arra, hogy hol mentek félre a dolgok, mitől lett Anne ennyire magába forduló és antiszociális, a minimális drámai él tehát eléri célját. Eközben az alkotók egy percre sem feledkeznek meg a humorról és bizony lehet mosolyogni, sőt nevetni a filmen.
Az eltúlzott helyzetkomikumok mellett pazar érzékkel állnak bele a faji sztereotípiákba és figurázzák ki azokat. A mai túlérzékeny Hollywoodban különösen jól esik ilyesfajta bátor és szókimondó, de cseppet sem sértő poénokkal találkozni.
A cselekmény egyenes úton halad a totális happy end felé, ám ahogy Anne és Jenny összejátszik a műsor utolsó szegmensében, az gyönyörű. Igazi szívmelengető jelenetsor, ami giccs nélkül tud meghatóvá válni.
A Quiz Lady messze nem tökéletes, még csak a kategóriáján belül sem. Kikezdhető a logikája, sokszor túloz és időnként fókuszát veszti. Yu viszont végrehajtja azt a bravúrt, hogy ezek a hibák nem csorbítják az összhatást. A mellékszereplők emlékezetesek, a humor és a dráma kontrasztja teljes összhangban vannak egymással és a két főhős fokozatosan lopja be magát a néző szívébe. Awkwafina és Sandra Oh láthatóan lubickolnak a szerepükben és ez az elemelt hangulat a nézőre is kihat. Lehet, hogy senkinél nem lesz az év filmje, de kellenek az efféle minőségi komédiák, amelyek tele vannak szívvel és egyszerűen jól esik őket nézni. A Quiz Lady pontosan ilyen darab.