Ami a sorozat színészi és nyelvi nemzetköziségét illeti, azt a forgatás sajtónapján jelenlévő négy vezető magyar színész – Kádár L. Gellért mellett a Szilágyi Erzsébetet alakító Rujder Vivien, a szultán feleségét, Brankovics Marát alakító Törőcsik Franciska és a Vitéz Jánost játszó Csémy Balázs – egybehangzóan kijelentette, hogy a felkészülés egyik fontos része volt a nyelvtanulás. Hiszen a Hunyadiak és Vitéz János is több nyelven beszéltek, ennek megfelelően például az egyes diplomáciai jelenetek megkövetelték a színészektől, hogy hitelesen szólaljanak meg az adott nyelven.
A szerb despota Brankovics György lányát, később II. Murád szultán feleségét és II. Mehmed szultán mostohaanyját alakító Törőcsik Franciska például kiemelte: számára a szerb talán kicsivel nagyobb kihívást jelentett, hiszen Marának ez az anyanyelve, és míg a török párbeszédeknél kibúvó lehetett a "magyaros" kiejtésben, hogy végül is a történelmi Brankovics Mara is tanulta a nyelvet, a szerb dialógusokat anyanyelvi kiejtés szintjén kellett a dialog coachok segítségével elsajátítania.
A sorozatban magyar művészek mellett nemzetközi sztárok alkotják a színészstábot
A teljesség igénye nélkül, a sorozatban feltűnik majd az osztrák Laurence Rupp (Barbárok), Cornelius Obonya (Mária Terézia), Murathan Muslu (8 nap), az olasz Francesco Acquaroli (Fargo, Suburra – Véres Róma), a többszörösen díjazott cseh színész Karel Roden (A Bourne csapda, Mr. Bean, The Pleasure Principle), a szerb sztár Rade Serbedzija (Batman: Kezdődik, Mission: Impossible II, az Angelina Jolie rendezte A vér és méz földjén), valamint két további olasz színész Thomas Trabacchi (Studio Battaglia) és Elena Rusconi (6 Underground – Hatan az alvilágból).Abban a jelenlévő színészek egyetértettek, hogy a legnagyobb emberi kihívást Kádár L. Gellért teljesítette, aki két és fél évvel ezelőtt – leküzdve a földrajzi távolságot és a koronavírus-járvány miatti határzárat – úgy érkezett Magyarországra, hogy azóta is csak erre a feladatra koncentrál, lelkileg és fizikailag is igyekezve azonosulni Hunyadi János karakterével; a szerep kedvéért nemcsak lovagolni tanult meg, de a napi 8-10 órás kaszkadőrtréningek mellett szerepet és az ahhoz szükséges nyelveket tanulja. Rujder Vivien és Törőcsik Franciska szerint Kádáré tipikus hollywoodi történet, két szempontból is: eleve a helytállás, a körülmények leküzdése is azzá teszi, illetve ez a fajta, évekig tartó kizárólagos szerepkoncentráció leginkább az amerikai filmszínészetre jellemző.
A saját bőrömön is megtapasztalva gyorsan ráébredtem, hogy tudatosan és hittel, a célra fókuszálva bármire képes az ember, s azt gondolom, hogy ez az a pont, ahol erősen kapcsolódni tudok Hunyadihoz
– teszi hozzá Kádár L. Gellért.
Nagyrészt az elhivatottságot, az esélytelennek tetsző körülményekkel való küzdelmet (legyen szó politikai viszályról, diplomáciai cselszövésről vagy hadviselésről) való felemelkedést állítja középpontba a Hunyadi-sorozat, amelynek show-runnere és rendezője, Lengyel Balázs (Lajkó – Cigány az űrben, Aranyélet, Hasadék) már négy éve dolgozik a produkción. 2019-ben az ő vezetésével kezdte az ötfős írócsapat (mellette George Mihalka, Lovas Balázs, Ruttkay Zsófia és Veres Attila) élén kezdett bele Bán Mór több ezer oldalas regényciklusának alapján a forgatókönyv-fejlesztésbe. Ami, tekintve a szöveg terjedelmét, ugyancsak embert próbáló kihívás volt.
A Bán Mór-regényciklus volt az alap, a kiindulópont, amihez igyekeztünk hűek maradni. Ugyanakkor ebből a több ezer oldalnyi szövegből lehetett volna egy 10 évados, vagy talán még hosszabb sorozatot csinálni, de Hollywoodon kívül nyilván nincs meg a lehetőség arra, hogy ilyen volumenben, éveken keresztül szülessen egy történelmi sorozat. Nekünk tehát az volt a feladatunk, hogy tíz, részenként 1 órás epizódból álló szériára írjuk a forgatókönyvet, azt mérlegelve, mit tartsunk meg és mi az, amit ne. Ilyen módon az alaptémákat és karaktereket átvettük, és egy új drámai ívre írtuk a szkriptet
– avat be Lengyel Balázs, akihez epizódrendezőként 2021-ben csatlakozott az Oscar- és Emmy-jelölt Robert Dornhelm (Mária Terézia, Apám bűnei, Anne Frank igaz története), valamint Nagypál Orsi (Nyitva, Terápia, Tóth János, The Deal, The Outpost) és Szász Attila (A berni követ, Félvilág, Örök tél, Apró mesék), akik a gyártás előkészítése során már újabb szempontokkal gazdagították a forgatás során is folyamatosan alakuló forgatókönyvet.
Én 2021 májusában érkeztem a produkcióba. Akkor talán a hármas vagy négyes forgatókönyv-változatnál tartottunk, most pedig a tizenharmadiknál. Én először a castingba vetettem be magam, mert ugyan akkor már megvolt az első két főszereplőnk, Gellért és Vivi, de a többiek még nem. Fél éven keresztül csak castingoltam, mert rengeteg szereplője van a sorozatnak, és azt gondolom, hogy a szereplőválogatás kulcskérdés, ha a szereposztás jó, akkor van esély igazán jót csinálni
– mondja Nagypál Orsi, hozzátéve, hogy bár már korábban forgatott amerikai történelmi fantasysorozatot (The Outpost), ahol 150 fős stábot kellett dirigálnia, de amikor először szembesült a Hunyadi-produkció nagyságával, akkor csak annyit tudott mondani: húha.
De ez alapvetően logisztikai ügy. Nem szabad rendezőként vele túl sokat foglalkozni, különben megijeszt és lebénít. Nekem ott helyben azzal kell foglalkoznom, hogy ha látom Vivit közelről, akkor a szemében megcsillanjon az az érzelem, amit a jelenet megkövetel
– ecseteli a rendezőnő.
Én már amikor olvastam az első megkapott forgatókönyv-változatot, akkor éreztem, hogy nagyon széles skálán mozognak az érzelmek. Egyetlen epizódon belül van komikus jelenet, van erotikus jelenet, van horrorisztikus jelenet, van akciójelenet, van drámai jelenet. Van, ami sokkoló, van szomorú és van romantikus, és ezek a szálak tíz epizódon keresztül futnak – egy igazi érzelmi hullámvasútra ültetjük fel a nézőt, legalábbis reményeink szerint
– emeli ki a stábhoz szintén 2021-ben csatlakozó Szász Attila.
Ami a forgatókönyv folyamatos változását jelenti, természetesen nem arról van szó, hogy az alkotók ne tudnák, mit akarnak. Ellenkezőleg. A forgatás menetével szervesen alakuló szkript módosításainak nagy része eleve technikai jellegű, egy ilyen volumenű és költségvetésű projektnél minden külső tényező – például a külső helyszínek lehetőségei, a forgatás körülményadottságai – igényli, hogy ezeket a forgatókönyv lekövesse.
De az egyes epizódrendezők – akik, ahogy Lengyel Balázs fogalmaz, a vezetőoperatőr Garas Dániel, a másodoperatőr Réder György és a csatajeleneteket is fotografáló Gosztola Ábris elengedhetetlen vizuális segítségével szem előtt tartják az sorozat egészének egységét, mégis "rajta hagyják a saját ujjlenyomatukat" – a kézhez kapott forgatókönyv alapján új, beépíthető meglátásokkal álltak elő.
Természetesen a színészek is, és ezzel az ég egy adta világon semmi baj nincs. Amikor egy színész eltölt egy évet egy ilyen karakterrel, akkor teljesen természetes, hogy azt mondja, szerinte az ő karaktere nem mondaná ezt vagy azt a mondatot. Ez nem azt jelenti, hogy átírja a forgatókönyvet, hanem például a hárommal korábbi verzióban olvasott egy mondatot, ami valamiért nincs benne a legújabb változatban, de szerinte az a mondat helytálló volt, ezért adott esetben visszakerül. Ez egy organikus folyamata a sorozatkészítésnek, hogy a könyv egészen a forgatás végéig alakul
– mondja Lengyel Balázs, aki kiemeli, bár az alapul szolgáló Bán Mór-regények is alapos történeti kutatást tükröznek, a forgatókönyv fejlesztésénél, majd az előkészítés során a filmes stáb is számos történész szakértővel konzultált.
Nagyon sok történelmi, vallási és egyéb, például nyelvi szakértővel kellett dolgoznunk, hogy hitelesen mutassuk be a középkort, de azért senki ne ebből a sorozatból akarjon érettségizni. Nem azért, mert ez kizárólag a szórakoztatásról szól. Ugyanúgy, mint Shakespeare-nél, ez arról szól, hogy mi egy nagyon erős drámai történetet szeretnénk elmesélni, ami elgondolkodtat, a múltunkról szól, de van köze a jelenünkhöz is. Erről szól minden egyes történeti szál a sorozatban
– teszi hozzá a sorozat show-runnere, aki épp látogatásunkkor rendezte a törököt mélybe rántó önfeláldozó vitéz kaszkadőrmutatványát.
A fóti stúdiókomplexum Huszárik műtermében lefolytatott beszélgetés összefoglalójaként, mintegy az ott elhangzottak bizonyítékaként – ha az impozáns díszlet bejárása, a lélegzetelállító kaszkadőrmutatvány nem lett volna elég – Robert Lantos irodájában levetítenek nekünk egy 6 perces nyersvágást, a nándorfehérvári csata egyik kulcsjelenetéhez készült snitteket kronológiai és látványlogikai sorrendbe állító ún. on set cut kisfilmet. Nehéz leírni a még CGI-mentes, minden hangaláfestés nélkül, csak a forgatás zajától (így a kaszkadőrök füttyjeleitől) kísért, de már így is vizuálisan gyönyörködtető, helyenként a színészi alakítások minőségéről is árulkodó "jelenetet".
A várat ostromolja a török, az ágyúgolyóktól megremeg a fal, az íjak megfeszülnek. Vitéz János tétovázik, Szilágyi Erzsébet a férjére néz, Hunyadi János kitörni készül. Nagyon úgy tűnik, hogy olyan sorozat készül Magyarországon, ami miatt érdemes lesz 2024 végétől tíz estére a tévé elé ülni.