Egy botrányos interjú kulisszatitkai

Pillanatkép az Interjú a herceggel című filmből

Régóta várt produkcióval bővült április 5-én a Netflix kínálata. Az Interjú a herceggel (Scoop) című, Philip Martin által rendezett, Billie Piper, Gillian Anderson és Rufus Sewell főszereplésével készült film András yorki herceg botrányos, 2019-es interjújának kulisszatitkait tárja a nézők elé. Bepillantást nyújt nemcsak a médiából jól ismert történetbe, de a televíziózás világába is.

2023 elején érkezett a hír, hogy a Netflix filmet készít András yorki herceg elhíresült, botrányosan sikerült 2019-es, a BBC Newsnight című oknyomozó magazinműsorának adott interjújáról. A beszélgetés célja az lett volna, hogy a herceg magyarázatot adjon a kiskorú lányok ellen elkövetett szexuális visszaélés miatt kétszer is elítélt, nem sokkal az interjú előtt a börtönben öngyilkosságot elkövető bűnözőhöz, Jeffrey Epsteinhez fűződő üzleti és baráti kapcsolatára.

Rufus Sewell mint András herceg az Interjú a herceggel című filmben. Fotó: Netflix

Bár András herceg tagadta az ellene felhozott vádakat – köztük Virginia Roberts-Giuffre azon állítását, amely szerint Jeffrey Epstein 2001-ben és 2002-ben három alkalommal is kényszerítette az akkor csupán 17 éves lányt, hogy szexuális kapcsolatot létesítsen a herceggel – cseppet sem sikerült meggyőznie sem a közvéleményt, sem a sajtót.

Megnyilvánulásait még a konzervatív média sem tartotta hitelesnek és őszintének. Emellett azt is neheztelték, hogy nem mutatott kellő megbánást, s még azután is találkozott Epsteinnel, hogy a milliárdos 2010-ben szabadult a szexuális visszaélésekért kiszabott első börtönbüntetéséből. A film alkotói – Philip Martin rendező, illetve Geoff Bussetil és Peter Moffat forgatókönyvírók – ennek a nagy botrányt kavart, a herceg közélettől való visszavonulásához vezető interjúnak a keletkezéstörténetét jelenítik meg a vásznon.

Mint arra az eredeti, angol cím is utal, a történet alapját Sam McAlister Scoop című kötete adta, amelyben az exkluzív televíziós interjúk megszervezésére specializálódott televíziós producer egyebek mellett az András herceggel készített beszélgetés kulisszatitkaiba is beavatja az olvasókat.

A film cselekménye – habár felidézi azokat a részleteket, amelyeket tudnunk kell ahhoz, hogy követhetőek legyenek az események – elsősorban nem a médiából jól ismert tényekre koncentrál. Az alkotók sokkal inkább az interjú elkészültének kulisszatitkaira, az odáig vezető útra és az interjúban közreműködők motivációira, érzéseire helyezték a hangsúlyt.

Az igazi főszereplővé az elhivatott, a kitűzött céljainak eléréséért és a „nagy sztoriért” konfrontálódni is hajlandó producert, Sam McAlistert alakító Billie Piper válik. Többnyire az ő szemszögéből láthatjuk és élhetjük át az eseményeket. Sőt ő az, akinek egy kicsit még a magánéletébe is bepillantást nyerünk.

Szoros versenyben van vele a szintén eltökélt, a beszélgetést bravúrosan irányító riporternőt, Emily Maitlist alakító Gillian Anderson, illetve a médiából és az interjúból megismert herceget tűpontosan megformáló Rufus Sewell. A film vitathatatlan csúcspontja a kettejük párviadalaként megjelenő interjú. Maga a felkészülés és felkészítés is úgy jelenik meg a vásznon, mintha egy mérkőzésre vagy még inkább egy bírósági tárgyalásra készülnének a résztvevők. A beszélgetés – a riporternő által feltett keresztkérdésekkel, az egymással szembehelyezett székekkel, az erős reflektorfényekkel – szintén ezt az érzést erősíti.

A film egyik nagy erénye, hogy a készítői az amúgy közel 50 perces interjúból jó érzékkel válogatták össze azokat a részleteket, kulcsfontosságú pillanatokat, amelyek néhány percben is hűen tükrözik a lényeget. Nemcsak András herceg olykor cinikus, gyakran cseppet sem őszintének ható megnyilvánulásai, de Emily Maitlist higgadt, ugyanakkor kíméletlen kérdései, a riporternő és a herceg stílusa, hanghordozása is visszaköszönnek a filmvászonról. 

Mind Gillian Anderson, mind Rufus Sewell hajszálpontosan jeleníti meg az eredeti interjúfelvételen is megfigyelhető apró rezdüléseket, arckifejezéseket és mozdulatokat. Az érzelemgazdag zene és a látványvilág – a hol szürke, borús hangulatú, hol pedig élénk, erősen megvilágított jelenetek – egyaránt harmóniában vannak a történet és a színészek által közvetített érzésekkel.

Összességében jól sikerült produkciót láthatnak a nézők, amely képes érzelmeket és gondolatokat ébreszteni. A történet gyorsan magába szippant, és a témával kapcsolatban olykor még új információkkal is szolgál. Nemcsak András herceg bukásának történetébe, de a média világába, a „hírek szerelmeseinek” motivációiba és harcaiba is enged némi bepillantást. Ugyanakkor – és ez nagy valószínűséggel az időkorlátoknak tudható be – mindkét téren maradhatnak bennünk hiányérzetek. Kicsit még többet szeretnénk tudni a történtekről, még mélyebbre szeretnénk ásni a szereplők lelki világában.