A Golden Kamuyból kiderül a mókusleves receptje

Vágólapra másolva!

Saturo Noda írt és rajzolt 2014-től nyolc éven át egy manga-sorozatot, amely aztán annyira sikeres lett, hogy 2018-ban egy anime adaptációt is készítettek belőle. Aztán hat évet kellett várni, hogy a Golden Kamuy élőszereplős verziója is elkészüljön, hazánkban, miután bemutatta a Netflix, nagyon hamar felkerült az első öt legnézettebb film közé.

Csejk Miklós

Vágólapra másolva!

ainu farkas hús

A Golden Kamuy az 1905-ös orosz-japán háború után játszódik. A véres összecsapásokat nem sokan élték túl, de akik igen, azok közül két tucatnyi ember a háború befejezését követően kincsvadászatba kezd. Egy véletlen során Sugimoto tudomást szerez egy legendáról, amely arról szól, hogy egy őrült férfi miután elrabolta az Ainuk aranyát, börtönbe került. Ott katona rabtársaira tetoválta a kincs lelőhelyét, ahhoz, hogy a térkép értelmezhető legyen, látni kell az összes katona tetoválását.

A Golden Kamuy élőszereplőkkel mutatja be a népszerű animét

Sugimoto az arany nyomába ered, eleinte úgy tűnik, hogy nyereségvágyból, aztán kiderül, hogy egy lány szemműtétjére kell a pénz, aki, a műtét hiányában, megvakulhat. Egyedül viszont nem sokra megy, még úgy se, hogy halhatatlannak tűnik, sebei elképzelhetetlen gyorsasággal gyógyulnak be. Az aranyvadászat során összebarátkozik Asirpával, aki egy Ainu lány, és akit egy óriási hófehér farkas követ mindenhova, ha a lány bajba kerül, segít neki, vigyáz rá, védelmezi.

A film érdekessége, hogy sok információval szolgál az Ainu emberek életéről, szokásairól, vallásáról, gondolkodásmódjáról és ételeiről. Az Ainu népcsoport Japán északi részén élő kisebbség, az asszimiláció előtt lélekszámuk kétszázezer körüli volt, manapság viszont csak 25 ezren vallják magukat ainunak. Nevük Hokkaidói változatban embert jelent. Az Ainu társadalom halászó-vadászó és gyűjtögető életmódot folytat.

A 18. század második felében megtiltották nyelvhasználatukat, elvették földjeiket, nem lehetett lazacot halászniuk, és a szarvasvadászat is tilos lett számukra. Mindezzel a gyors integrációt akarták elérni. 1899-ben törvényt fogadtak el, amely szerint Japánban nincsenek etnikai kisebbségek.

Ez csak még jobban megnehezítette, hogy megtartsák hagyományaikat. Ezt a törvényt csaknem száz évvel később, 1997-ben vonták vissza, és csak 2008-ban ismerték el az Ainu népet hivatalosan is őslakos kisebbségnek.

A filmben bemutatott Ainu nép tehát a valóságban is létezik, és az is szembetűnő, hogy a film alkotói nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a nézők megismerjék őket. Egy játékfilmhez képest néha már-már túlságosan is szájbarágósan magyarázzák a nép szokásait, viszont az Ainu lány, Asirpa karaktere nem lóg ki a filmből, hiteles, hús-vér lányként szeretné megtudni, miért kellett apjának meghalnia. Sugimoto karakterével viszont mintha nem nagyon tudnának mit kezdeni a film készítői. Egyrészt egy igazi harcos ő, aki nem képes meghalni, másrészt viszont kedves és barátságos figura, a kettő, bár megfér egymás mellett, de nem igazán tud a fiatal férfi valódi személyiségévé egybeforrni.

Lenyűgöző a havas táj drónokról való fényképezése, a CGI-vel rajzolt medvék és farkasok is hitelesnek tűnnek, több jelenet pedig arról tanúskodik, hogy az alkotók szerették Quentin Tarantino filmjeit. Shigeaki Kubo korábbi alkotásaira is jellemző volt a dinamikus kameramozgás, most is dinamikussá tette a filmet sok kocsizással felvett jelenet révén. Amikor pedig közelharcot látunk, sokkal kevesebb vér folyik, mint a hasonló alkotásokban, ehelyett több a humor, ráadásul csipetnyi önirónia is jellemzi a filmkészítőket.

Az egyik ilyen, amikor főzőműsorokhoz hasonlatosan adja elő az anui lány a mókuscsapdával megfogott mókus elkészítésének receptjét, amelynek neve közösen aprított hús. Mindjárt meg is kéri a fiút, hogy akkor ő is vegyen részt egy kicsit a hús felvágásában, mert így tényleg igaz lesz, hogy felváltva aprítják.

Majd a lány részletesen elmondja azt is, hogyan készül ez a mókushúsleves, bár azért megjegyzi, hogy ők sokszor nyersen szokták megenni. A fiú tehát szívesen kóstolja meg a lány főztjét, a lány viszont nem igazán nyitott a konzerv miszóra, amely szójababból, árpából vagy riszből készült erjesztett paszta, a Japán konyha nélkülözhetetlen ízesítőszere. És úgy tűnik, hogy sem az alkotók, sem a nézők nem tudnak betelni a főzőműsorba oltott kalandfilmmel, egészen biztosan várható az élőszereplős manga-sorozat folytatása. Már csak azért is, mert a hősök még csak az elrejtett arany közelébe se értek a film végéig.
Sommásan: 7/10