Ezek a legjobb filmek iskolakezdéshez: érdemes újranézni

Vágólapra másolva!

Az iskola közege már a filmművészet kezdetétől megihlette az alkotókat. Mutatjuk: ezek a legjobb filmek iskolakezdéshez, amelyeket minden tanév elején érdemes újranézni.

Origo

Vágólapra másolva!

iskola diák tanár film tanévnyitó

Az oktatás és nevelés kihívásai már a némafilmkorszakban is témát szolgáltattak a filmeseknek, de az első jelentős iskolafilmet már a hangosfilm születése után mutatták be. Jean Vigo Magatartásból elégtelen című 1933-as alkotásában a rendező részben személyes élményeit dolgozta fel: egy fiúiskola diákjai szembeszegülnek a tanulókkal gonoszkodó, szinte szadista tanárokkal, végül egy ünnepség alatt az iskola tetejéről meg is dobálják őket. A Magatartásból elégtelent először betiltották a francia cenzorok, de ma már a filmtörténet az iskolafilmek lázadó vonulatának mintaadó darabjaként tekint rá, amelynek hatása olyan filmekben mutatható ki, mint a francia újhullám első nagy alkotása, a Négyszáz csapás (1959, r.: Francois Truffaut) vagy az ún. brit free cinema egyik sokat emlegetett iskolafilmje, a Ha… (1968, r.: Lindsay Anderson) – amelyet továbbgondolva, de már a lázadás kultúrájának tagadásaként modellezik a liberális nevelés- és oktatáspolitika totális csődjét Az erőszak iskolája (1984, r.: Mark Lester) című brutális thrillerben. Tegyük hozzá, hogy a nyugati iskolarendszer ellentmondásait felkavaróan ábrázoló (vagy épp a szocialista-kommunista oktatás csődjét – Pókfoci, Általános iskola, Iskolakerülők, Édes Emma, drága Böbe – bemutató) művek nem éppen a legjobb filmek iskolakezdéshez, mivel ezek nem meghozzák, hanem elveszik a kedvet a tanévnyitótól.

Legjobb filmek iskolakezdéshez

Az 1933 óta az európai és amerikai filmekben jóformán folyamatosan kritizált iskolarendszer lázadó filmjei mellett természetesen olyan, az iskoláról szóló filmek is bőven készültek, amelyekben egy idealista pedagógus minden erejével megpróbál változtatni a nehezen kezelhető diákok hozzáállásán. A leginkább Hollywoodban divatos irányzat amerikai nyitódarabját Richard Brooks rendezte 1955-ben, Tábladzsungel címmel – azóta pedig olyan filmek tartoznak ehhez a vonulathoz, mint a Mutasd meg, ki vagy, a Kőkemény diri, a Holt költők társasága vagy legutóbb (részben) a Téli szünet. Mutatjuk a hős tanárokról szóló legjobb filmeket!

Tábladzsungel (1955, r.: Richard Brooks): a rövid ideig tanárként dolgozó Evan Hunter 1954-es, azonos című regényéből készült filmben egy, a haditengerészetet is megjárt tanár (Glenn Ford) próbál rendet tenni egy New York-i középiskola vegyes etnikumú, balhés osztályában. A film a rock&roll divat elején készült, a nyitódal eleve Bill Haley műfajteremtő dala, a Rock Around the Clock volt – ami már az első vetítések alatt olyannyira lázba hozta a diákokat, hogy nem egy alkalommal tört ki verekedés, jól példázva az 1950-es évek közepének általános amerikai kamaszválságát. A Tábladzsungel tanára végül (néhány kivételtől eltekintve) képes célokat adni diákjainak és közösséggé kovácsolni a származási különbségek és a bandaháborúk miatt is széthúzó osztályt.
Tanár úrnak szeretettel (1967, r.: James Clavell): a guyanai származású, diplomataként és tanárként is dolgozó E. R. Braithwaite 1959-es önéletrajzi regényéből készült film egyik érdekessége, hogy a balhés londoni középiskolába érkező színesbőrű tanárt az a Sidney Poitier alakította, aki 12 évvel korábban a Tábladzsungel rebellis fekete diákjaként tüzelte a nézőket. A Tanár úrnak szeretettel-ben a brit alsó-közép- és munkásosztály fehér diákjai állnak szemben egy mérnöki felkérésre váró fekete helyettesítő tanárral, akinek muszáj felnőni a feladathoz és rendet teremteni a vandál tinédzserek között, karizmatikus varázsával végül nem csak a tanulásnak nyeri meg őket, de ráébreszti őket a személyes döntéseik súlyára és a felelősségvállalásra, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valódi felnőtté váljanak.
Abigél (1978, r.: Zsurzs Éva): a Szabó Magda személyes ihletésű, nagy sikerű regényéből készült négy részes tévésorozatból egész estés mozifilm-változat is készült, de nem csak ezért van helye az Abigélnek ezen a toplistán. A második világháború idején egy szigorú, teljesen zárt kálvinista lányiskolában, a Matulában játszódó Abigél, a középpontban a korábban felhőtlen életet élő, elkényeztetett Vitay Georgina beilleszkedési problémáival nem csupán a felnövéstörténetek egyik legfelemelőbb magyar darabja, de az óvó intézmény, a diákközösség és a hős tanár témáinak „iskolapéldája” is.
Holt költők társasága (1989, r.: Peter Weir): a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díjával kitüntetett, Robin Williams egyik legnagyobb alakításával fémjelzett filmben az idealista irodalomtanár egy konvencionális, bentlakásos amerikai elit fiúiskola állóvizét kavarja fel az 1950-es évek végén. Ez az a film, ami az iskolában játszódó filmek egyetlen listájáról sem hiányozhat, és bár a cselekmény végül tragédiával végződik, az erkölcsi győzelem a humanizmusé, ugyanis a történet elsősorban a realista és romantikus életfilozófiák, valamint a tekintélyelv és az egyéni szabad akarat konfliktusát mutatja be, arra emlékeztetve a nézőt, hogy az életben egyaránt szükség van a hagyományok tiszteletére, a realista gondolkodásra és a művészetben összpontosuló inspiráló, érzelmeket felszabadító szenvedélyre is.
Veszélyes kölykök (1995, r.: John N. Smith): a Michelle Preiffer főszereplésével készült filmről könnyen azt hihetnénk, hogy a Tábladzsungel modernizált, tanárnőre igazított feldolgozása (ahogy a Mona Lisa mosolya meg a Holt költők társasága női változata), csakhogy a Veszélyes kölykök valójában egy tényregényből, a haditengerészetnél szolgált, majd tanárnőként balhés diákokat jó útra terelő (ma tanárokat képző) LouAnne Johnson 1992-es emlékiratából (My Posse Don't Do Homework) készült.

+1: Az osztály (2008, r.: Laurent Cantet): Az osztály is a problémás diákokra fókuszáló iskolafilmek sorába tartozik, de ezúttal nincs klasszikus cselekmény, Cantet ugyanis jóformán dokumentarista módon mutatja be egy Párizs külvárosában működő gimnázium minden tekintetben vegyes osztályának és a diákokat tanítani és nevelni próbáló tanár hétköznapjait, egy éven keresztül. A dokumentarista stílus olyannyira meghatározza a filmet, hogy bár volt forgatókönyv, a legtöbb jelenetet improvizálták, de a színészeket is amatőrökből verbuválták, sőt, a főszerepet alakító és a filmet ihlető könyv szerzője, Francois Begeadeau a valóságban is tanár – így aztán Az osztály a pedagógusnak készülők számára mindenképpen izgalmas, mivel valósághűen mutat be minden problémát, amivel egy tanár az osztályteremben találkozhat.

Persze arra is van példa, amikor a diák gyakran tűnik bölcsebbnek a tanárnál, vagy legalábbis a tanárnak hosszú utat kell megtennie, mire sikerül felnőnie a tanítás egész embert kívánó feladatához (Isten vele, tanár úr!, Rita többet akar, Fél Nelson, Rocksuli stb.), és akadnak olyan iskolafilmek, amelyekben kevés szerep jut a tanároknak, mert a film nem a tanár-diák viszonyra fókuszál, hanem elsősorban a diákok (jellemzően kamaszok) csoportdinamikáját mutatja be (Haragban a világgal, A Pál utcai fiúk, Hírnév, Nulladik óra, Spinédzserek, Moszkva tér, Bajos csajok stb.).

Filmek osztályfőnöki órára (szigorúan 16 év felett)

Természetesen az előzőekben felsorolt filmek is alkalmasak arra, hogy azok cselekményét, mondanivalóját a diákok és tanáraik egymással megbeszéljék, de most néhány olyan alkotást is mutatunk, amelyek kifejezetten szélsőséges, de az iskola falai között megjelenő magatartásformákat mutatnak be.

Az ún. bullying, azaz az iskolások életét megnehezítő (és iskolai teljesítményüket is rontó) kegyetlenkedés (megfélelmlítés és bántalmazás) témakörének megtárgyalásához például több film is segédanyagként szolgálhat. Maga a téma eleve a legtöbb amerikai iskolai filmben megjelenik (és fontos szerephez jut az olyan pszicho- és misztikus horrorban, mint a Carrie), de teljes egészében ezzel foglalkozik például az észt Az osztály (2007, r.: Ilmar Raag) és a magyar Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) (2018, r.: Schwechtje Mihály) is, utóbbi kiterjeszti az iskolai bántalmazást a világszintű problémát jelentő online zaklatásra, az ún. cyberbullying-ra is.

Az iskolai bántalmazás ritkább, de annál sokkolóbb formája az iskolai lövöldözés, ebben a témakörben is készült néhány érdekes alkotás, például Gus van Sant 2003-as, cannes-i fődíjas filmje, az Elefánt, amely az egész világot megrázó 1999-es columbine-i iskolai mészárlás fiktív feldolgozása. A két tanuló által előre kitervelt és elkövetett 1999-es iskolai vérengzésben 12 diák és egy tanár vesztette életét, valamint 23-an sebesültek meg. A rendező az eseményeket mediatív kameramunkával, álomszerű dokumentarizmussal, rendkívül szuggesztív módon ábrázolja, mindenféle erőltetett tanulság levonása nélkül, teljes egészében a nézőre hagyva az esemény lehetséges társadalmi és pszichológiai mögötteseinek felkutatását és értelmezését (a már említett észt Az osztályban az ok-okozati összefüggések középpontjában a bullying áll, míg a 2012-es Beszélnünk kell Kevinről című film arra keresi a választ, hogy a címszereplő iskolai lövöldöző és családgyilkos vajon születetten vérszomjas pszichopata, vagy az anyai szeretet hiánya miatt változott azzá).