1958-ban Lowell Lee Andrews, a Kansasi Egyetem másodéves hallgatója sokkolta közösségét azzal, hogy meggyilkolta szüleit és húgát. Annak ellenére, hogy „Wolcott legkedvesebb fiújaként” írták le, Andrews sötét fantáziákat dédelgetett. Meg akarta mérgezni családját, és Chicagóban gengszterré és profi bérgyilkossá szeretett volna válni. November 28-án Andrews fejbe lőtte húgát, Jennie Marie-t, ezután a szülei felé fordította a fegyvert: apját: kétszer, anyját háromszor lőtte meg, majd, amikor a nő felé mozdult, még három golyót eresztett belé.
Ítélet:
Andrews őrültségre hivatkozva ártatlannak vallotta magát, de halálra ítélték. Fellebbezései ellenére az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága helybenhagyta az ítéletet. 1962-ben, 22 éves korában akasztották fel.
Sarah Johnson, egy átlagos tinédzsernek tűnt, azok minden frusztráltságával, ám azt, hogy milyen kegyetlenségre képes, senki nem feltételezte róla. 2003. szeptember 2-án az idahói Bellevue-ben Sarah, aki akkor 16 éves volt, meggyilkolta szüleit, Diane és Alan Scott Johnsont. A gyilkosságok indítéka az volt, hogy szülei helytelenítették egy 19 éves férfival való kapcsolatát.
Sarah puskával lőtte le az édesanyját, miközben az aludt, majd lelőtte az apját, amikor kijött a zuhany alól. Az ellene szóló bizonyítékok között volt egy fürdőköpenyen és latexkesztyűn talált DNS, valamint bőrkesztyűn talált sörétmaradványok.
Ítélet:
2005-ben elítélték, és két párhuzamos életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.
Miután a szülei szóvá tették fényűző költekezését, 2004-ben a 18 éves Brian Blackwell megölte őket Liverpool közelében lévő otthonukban, Angliában. Kalapáccsal verte agyon őket, majd faragókésével többször megszúrta őket. Apja meghalt, anyja túlélte, de elvesztette egyik szemét és koponyájának egy részét.
Ítélet:
Brian Blackwellt 2005. június 29-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Nárcisztikus személyiségzavarral (NPD) diagnosztizálták a tárgyalás során. Bűncselekményeinek súlyossága ellenére feltételes szabadlábra helyezték, és 2016-ban szabadon engedték.
Larry Swartz 1984-ben 17 éves korában meggyilkolta örökbefogadó szüleit, Robert és Kathryn Swartzot a marylandi Cape St. Claire-i otthonukban. Az ügy jelentős figyelmet kapott a bűncselekmény brutális jellege és a család háttere miatt. Larrynek problémás gyermekkora volt, miután a Swartz család örökbe fogadta. A Swartz családot, bár külsőleg templomba járó házaspárként tűntek fel, szigorúnak és követelőzőnek írták le, ami hozzájárult a feszült családi környezethez.
Ítélet:
Swartz bűnösnek vallotta magát másodfokú gyilkosságban, és 20 év börtönbüntetésre ítélték, amelyből kilenc évet töltött le, mielőtt 1992-ben szabadlábra helyezték. Történetét később a "Sudden Fury" című könyvben és az NBC 1993-as filmjében részletezték, melynek címe: "A Family Torn Apart"
Nem kell azonban Amerikáig mennünk, hogy brutális szülőgyilkosággal találkozzunk. Simek Kitti esete Magyarországon is óriási visszhangot váltott ki. A lány 2002-ben, mindössze 14 évesen lelőtte alvó nevelőapját, aki állítása szerint éveken át szexuálisan zaklatta őt.
Ítélet:
Az eset után Simeket két év börtönbüntetésre ítélték, de Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök kegyelmet adott neki, így kiszabadult. Utána Hollandiában élt, de nemrég hazatért Magyarországra.