Az 1950-es évek sajnos egy igen sötét és vérzivataros évtizede volt a magyar történelemnek, viszont a rengeteg történet, amit tartogat magában, jó táptalajnak számít a filmkészítők és egyéb történetmesélők számára. Az október 23-i forradalomra emlékezve összegyűjtöttünk pár filmet, melyek a forradalom előtt, alatt, illetve után játszódnak.
„Az élet nem egy habostorta!” — ez csak egy a megannyi szállóigéből, amiket Bacsó Péter örök klasszikusa, A tanú adott az utókornak. A legkiemelkedőbb magyar filmek között emlegetett mozi a szocializmus groteszk sajátosságait viszi vászonra, méghozzá olyan stílusban, hogy azon a magyar emberek már több mint fél évszázada sírva tudnak vigadni. A rendszer felé megfogalmazott kritikái miatt nem véletlenül tették fiókba egy évtizeden át a filmet, ám 1979-ben is csak cenzúrázott változatban vetíthették le. Egy koncepciós perre tanúként beidézett gátőr, Pelikán József tökéletes ábrázolása a kor kisemberének, ahogy az Őze Lajos által alakított Virág elvtársban is remekül manifesztálódik az akkori rendszer minden ellentmondása.
Rengeteg családot szakított szét a rezsim egyik pillanatról a másikra a bebörtönzésekkel, kényszermunkákkal, és ha szerencsések voltak, idővel újra egyesülhetett a família. Majd ezután már csak az maradt fő kérdésként, hogy újra tudják-e kezdeni életüket a történtek után. A Szerelem főszereplőjét, Jánost (Darvas Iván) mondvacsinált politikai okokból börtönbe zárják, akaratán kívül magára hagyja így feleségét (Törőcsik Mari) és édesanyját (Darvas Lili). Ebben a szívszorító drámában azt láthatjuk, miként tart ki a rácsok mögött egy férfi, továbbá hogyan tartja magában a lelket egy asszony, aki szinte teljesen egyedül marad, mert mindenki elfordult tőle a rendszer keltette rettegés miatt.
Az 50-es évek egyik legmeghatározóbb eleme a Magyarországon tagadhatatlanul a futball volt. Sok futballszurkoló a fél karját odaadná, hogy visszamehessen az időben, és élőben láthassa, vagy akár csak hallhassa rádióközvetítésen keresztül az Aranycsapat játékát. Tímár Péter filmjének főhősével pont ez történik, egy csoda következtében egyszer csak a budapesti Bakáts téren ébred fel, 1953. november 25-én, azaz a híres 6:3-as vendég sikerre végződő angol-magyar mérkőzés napján. Eperjes Károly egyszemélyes showműsorát láthatjuk szinte végig a történet során, olyan nagy nevek kíséretében, mint Szalay Kriszta, Kállai Ferenc vagy Kern András, de még Cseh Tamás is tiszteletét teszi a moziban.
Az október 23-i forradalom 50. évfordulóján nemcsak egy egyedi dizájnú 500 Ft-os bankó jelent meg, hanem Goda Krisztina rendezésében egy, az eseményeket feldolgozó filmdráma is, mely Hollywoodban is megállta volna a helyét. Ez nem véletlen, hiszen a forgatókönyvön Joe Eszterhas is dolgozott, aki korábban olyan sikerfilmeket írt, mint az Ö.K.Ö.L. vagy az Elemi ösztön. A produceri feladatokat pedig a Rambo- és Terminátor-mozik atyjaként ismert Andy Vajna látta el. A mozi egyszerre követi nyomon a budapesti eseményeket, illetve a férfi vízilabda-válogatott mérkőzéseit a melbourne-i olimpián. Amikor pedig ezek a szálak összeérnek, ott kezdődik igazán a bonyodalom.
A thriller egy olyan műfajnak számít, amiből nem bővelkednek a hazai alkotások. Ezen próbált változtatni Bergendy Péter, aki ráadásul a múlt század egyik legfeszültebb időszakába helyezte a történetet. A forradalom leverését követően a kommunista rezsim minden ügynökét egy vizsga elé állítja, megbizonyosodva arról, valóban elég hűségesek-e a rendszerhez. A film főhősének, a Nagy Zsolt által alakított Jung Andrásnak a „beavatását” követhetjük nyomon A vizsgában, mely nyomasztó, fojtogató légkört és elképesztő izgalmakat képes teremteni, hogy aztán a végén csavarjon egyet a sztorin.
Szász Tamás rendezői debütálásában folytatta A vizsga hangulatát, és még hozzáadott egy kis túszdrámát, illetve a helyszín is más lett. A sztori szerint fiatal magyarok törnek be a Magyar Népköztársaság berni nagykövetségébe, és túszul ejtik a Kulka János által megformált nagykövetet. Több cél is vezérli a behatolókat: ki akarják fejezni tiltakozásukat a nemrégiben kivégzett Nagy Imre és a megannyi mártír halálával szemben, továbbá a Szabad Európa Rádió használatával fel akarják hívni a világ figyelmét a Magyarországon történt szörnyűségekre. Akik szeretik a műfaj sajátos hangulatát, a túszdrámák izgalmait és szeretnek magyar arcokat látni a képernyőn, azoknak garantált a szórakozás.
A szocilista Magyarország köztudatban is fennmaradt mementói közül a fekete autó az egyik leggyakoribb. Pont ilyen fekete autó, s benne az ÁVH emberei jelentek meg egy pesti család otthona előtt, hogy aztán az időközben a lakást felkereső emberekkel együtt, minden magyarázat nélkül fogva tartsák őket. Ahogy telik az idő, egyre többen lesznek a szűkülő garzonban, ezzel párhuzamosan a feszültség pedig csak nő. A Mindenki című rövidfilmért Oscar-díjat kapó Deák Kristóf első nagyjátékfilmje a Foglyok, mely elképesztő hangulatteremtéssel repít vissza minket a Rákosi-korszak kellős közepébe. Ám a rekkenő feszültséget jól oldják a jól elhelyezett, magyaros poénok, így szolgál a mozi garantált szórakozásként a néző számára.
Sokat tudna mesélni Hollywood, illetve egész Amerika arról, mennyi magyar menekült érkezett 1956. után az Államokba. Mindent és mindenkit hátrahagyva, utolsó forintjukat vonatjegyre, majd hajójegyre költve indultak a megváltás felé. A Mesterjátszmában is két ilyen fiatal (Váradi Gergely és Varga-Járó Sára) történetét követhetjük, akik vonatra szállnak, és útjuk során számtalan különös figurával találkoznak. Az elsötétített ablakok miatt fogalmuk sincs, merre járhatnak, azt pedig végképp nem tudják, a vonat utasai közül kiben bízhatnak.