A november 14-én a hazai mozikba kerülő Kate Winslet-film, a divatmodellből háborús tudósítóvá váló Lee Miller életrajzi mozi kapcsán listára gyűjtöttük a legemlékezetesebb, valóban élt filmes hősnőket Jeanne D’Arctól Fridán át Erin Brockovichig.
A mozivásznon nagyon sokáig szinte kizárólag férfiak lehettek hősök, nők megjelenése a ritka kivételt jelentette ebben a szerepben. Olyankor pedig leginkább híres történelmi alakok személyében valósult meg, mint a némafilmkorszak egyik legkiemelkedőbb alkotásában is. Carl Theodor Dreyer filmje egy franciák számára oly fontos legendát, Szent Johanna történetét jeleníti meg, méghozzá egyetlen nap eseményeibe sűrítve, amikor a vallatók megtörni próbálják a más elkínzott Jeanne D’Arcot. A film leginkább a hihetetlenül intenzív közelképeiről és a főszereplő Maria Falconetti legendás alakításáról híres, akinek ez volt az egyetlen filmszerepe. Jeanne D’Arc története aztán számos másik mozifeldolgozásban is megjelent, emlékezetes például a Luc Besson-Milla Jovovich-féle változat.
I. Erzsébet mindig is nagyon foglalkoztatta a filmesek fantáziáját, pláne a magánélete miatt, hisz az Angliát világhatalommá tevő királynő sosem ment férjhez, ami a maga idejében és az ő pozíciójában egészen rendkívülinek számított. A „szűz királynő” életét a legátfogóbban Skekhar Kapur indiai-angol rendező dolgozta fel, aki két epikus mozit is készített a témában, Erzsébet uralkodásának egy-egy meghatározó időszakát a középpontba állítva bennük. Mindkétszer Cate Blanchettet a főszerepben, aki így az egészen fiatal és naiv, valamint a tapasztalt és középkorú Erszébetet is eljátszhatta, nem is akárhogyan.
Képzettség és állás nélküli, háromgyerekes egyedülálló anyukából lett híres jogász és környezetvédelmi aktivista Erin Brockovich, aki a legnagyobb cégeket és állami szerveket is beperli, ha mások egészségének károsításán éri őket. Az ő sztorija aztán igazán filmért kiáltott az ezredfordulón, és a korszak legnagyobb női sztárja, Julia Roberts számára az Oscar-díjat is elhozta a megformálása.
A valaha volt leghíresebb mexikói filmsztár, Salma Hayek nagy bálványa és példaképe a valaha volt leghíresebb mexikói művész, a szerelmi életében, alkotói útján és testi kínok terén is óriási akadályokat leküzdő Frida Kahlo. A róla szóló film megvalósulásáért a színésznő hosszú éveken át dolgozott nemcsak leendő főszereplőként, de producerként is. Az elkészült film pedig a legnagyobb szakmai sikerét hozta el, hiszen Oscarra jelölték az alakítását, első mexikói színésznőként a történelemben.
A 20. századi angol irodalom kiemelkedő, és szomorú sorsú alkotónője csak az egyik főszereplője ennek a három idősíkon játszódó filmnek, amiben megelevenedik az általa írt regény, de még az egyik olvasójának élete is. A három női főszereplő közül így is mindenki a Virginia Woolfot játszó Nicole Kidmanre emlékezik a film után, nem csak a külsejének radikális megváltoztatása, de a szintén Oscart érő alakítás miatt is.
Durva belegondolni, hogy alig néhány évtizeddel ezelőtt még a világ egyik legmodernebb és legfejlettebb intézményében, az amerikai űrkutatási központban is problémás ügynek számított, ha valaki nő, pláne színesbőrű nő. A számolás joga annak a három tudósnak a történetét meséli el, akiknek egészen elképesztő előítéletek hadával kellett megküzdenie, hogy azon dolgozhassanak a NASA-nál, amihez mindenkinél jobban értettek.
Fotómodellből háborús tudósító? Ilyen karrierváltás is létezik, és a november 14-én a hazai mozikba kerülő Lee és a főszereplő Kate Winslet révén még többen meg fogják ismerni a 20. század egyik hősnőjének életútját. Lee Miller népszerű divatmodellként kezdte, és a második világháború idején lett elismert haditudósító, aki a Vogue számára készített fotókat az európai hadszíntéren. Az életét kockáztatta, hogy minél közelebb kerüljön a háború valóságához és nőként igyekezett helytállni a frontvonal poklában.