A jellegtelen, szerkezetileg mégis izgalmas Petőfi hídat is bejártuk

1937-ben Horthy Miklósról, 1952-es újjáépítése után pedig Petőfi Sándorról nevezték el Budapest ötödikként felépült hídját. Kovács István hídmester 33 éve dolgozik Budapest hídjain, ő vezetett körbe.

A híd építésének ötlete már 1908-ban felmerült, azonban erre csak 1933-37 között került sor. Az 1945-ös felrobbantásáig Horthy Miklósról elnevezett hidat az 1950-52-es újjáépítése után már Petőfiről nevezték el. | Fotó: Hirling Bálint [origo]


A Petőfi híd építésének költségeit kétharmadban álló Budapest az ehhez szükséges pénzt külön adóilleték kivetésével teremtette elő, a maradék egyharmad részt az állami költségvetésből fedezték. | Fotó: Hirling Bálint [origo]


Kovács István 1976 óta dolgozik a Közterület-fenntartó Vállaltnál. Kezdetben az akkor még létező, 4-6 főt számláló karbantartó-szolgálatnál dolgozott, annak megszűnése után vette át a hídmesteri feladatokat. | Fotó: Hirling Bálint [origo]


A közeli szórakozóhelyeken mulató "vidám és kevésbé vidám fiatalok" nem zavarják a hídmestert. Reggelre már elmennek, a hídban pedig nem tesznek kárt. | Fotó: Hirling Bálint [origo]


Az 1952-es újjáépítés során a régi híd közel 50 százalékát újrahasznosították, és a hidat 4 méterrel, 25,6 méterre szélesítették. A változtatások ellenére az új híd szerkezete a réginél 500 tonnával könnyebb lett. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]


A 2002-es, minden idők legmagasabb vízállásánál a pilléreket majdnem ellepte a víz | Fotó: Hirling Bálint [origo]


A legutóbbi, 1996-os részleges felújítás során a teljes hídfelület szigetelést kapott, majd új pályaburkolat készült. A korlátok átfestése mellett a villamosvágány-zóna teljes mértékben átépült. | Fotó: Hirling Bálint [origo]


1996-ig ez volt Budapest legdélibb hídja, ezért forgalmi szempontból fontos szerepet töltött be. Ma hétköznaponként 55 ezer, hétvégén pedig 39 ezer jármű halad át rajta. A Margit híd lezárása óta a forgalom kissé megnövekedett, így a napi forgalom körülbelül 60 ezer jármű. | Fotó: Hirling Bálint [origo]


Szerkezetileg az egyik legizgalmasabb hidunkon a számos, különböző szinteken lévő szervizjárda mellett a villamospálya alatt egy kézzel hajtható szerelőkocsi lóg le, amelyről a villamospályát tartó csavarok állapota külön ellenőrizhető. | Fotó: Hirling Bálint [origo]


Az 57 éves híd a szakemberek szerint még legalább ennyi ideig biztonságban ellátja feladatát. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]


A budapesti hidak közül a Petőfi híd pilléreiben lévő raktárhelyiségek a legtágasabbak, ezért Kovács István szerint nagyon sok "kacatot" itt tárol a főváros. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]


1979-ben költözött családjával a hídmesteri lakásba, azonban az FKF-nek sokba kerül a szolgálati lakások fenntartása, ezért 15 éve Solymáron laknak. Innen látja el a hidak időszakos ügyeletét is. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]


A budai hídpillér helységeiben a gépész növényein kívül még számos dolgot tárolnak, amelyek sokszor hasznosak más hidak karbantartási munkálatai során is. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]


A híd névrokona, az 1932-34-ben megépült győri Petőfi híd sem sokkal tetszetősebb nála. Azonban ez a híd rekorder volt a maga idejében, ugyanis Európában elsőként készült ilyen nagyságú teljesen hegesztett szerkezet. | Forrás: MTI/Matusz Károly

A budapesti hidakról és hídmesterekről szóló sorozatunk többi részét itt tekintheti meg!