Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Így néz ki az egykori sóbányászat központja
Így néz ki az egykori sóbányászat központja
1/7Torda, 2022. október 21.
A 2022. október 17-i képen látogatók csónakáznak egy föld alatti tavon a Kolozs megyei Torda egykori sóbányájában. A kősó fejtése 1932-ban fejeződött be a lelőhelyen, amelyet a második világháborúban légvédelmi óvóhelyként használtak, később pedig sajtot érleltek benne. Az 1990-es évek elején megnyitották a turizmus előtt a sótelep járatait, amelynek mikroklímája jótékony hatású a légúti betegségekben szenvedők számára. A kutatások szerint a tordai sóvidéket már a Római Birodalom idején is bányászták. A tordai sókitermelés első magyarországi említése I. Géza király 1075-ből származó oklevelében maradt fenn. Későbbi évszázadokban a város az erdélyi sóbányászat központjává vált.
MTI/AP/Vadim Ghirda Forrás: MTI/AP/Vadim Ghirda
1/7Torda, 2022. október 21.
A 2022. október 17-i képen látogatók sétálnak a Kolozs megyei Torda egykori sóbányájának egyik járatában. A kősó fejtése 1932-ban fejeződött be a föld alatti lelőhelyen, amelyet a második világháborúban légvédelmi óvóhelyként használtak, később pedig sajtot érleltek benne. Az 1990-es évek elején megnyitották a turizmus előtt a sótelep járatait, amelynek mikroklímája jótékony hatású a légúti betegségekben szenvedők számára. A kutatások szerint a tordai sóvidéket már a Római Birodalom idején is bányászták. A tordai sókitermelés első magyarországi említése I. Géza király 1075-ből származó oklevelében maradt fenn. Későbbi évszázadokban a város az erdélyi sóbányászat központjává vált.
MTI/AP/Vadim Ghirda Forrás: MTI/AP/Vadim Ghirda
1/7Torda, 2022. október 21.
A 2022. október 17-i képen látogatók sétálnak a Kolozs megyei Torda egykori sóbányájának egyik járatában. A kősó fejtése 1932-ban fejeződött be a föld alatti lelőhelyen, amelyet a második világháborúban légvédelmi óvóhelyként használtak, később pedig sajtot érleltek benne. Az 1990-es évek elején megnyitották a turizmus előtt a sótelep járatait, amelynek mikroklímája jótékony hatású a légúti betegségekben szenvedők számára. A kutatások szerint a tordai sóvidéket már a Római Birodalom idején is bányászták. A tordai sókitermelés első magyarországi említése I. Géza király 1075-ből származó oklevelében maradt fenn. Későbbi évszázadokban a város az erdélyi sóbányászat központjává vált.
MTI/AP/Vadim Ghirda Forrás: MTI/AP/Vadim Ghirda
1/7Torda, 2022. október 21.
A 2022. október 17-i képen látogató sétál a Kolozs megyei Torda egykori sóbányájának egyik járatában. A kősó fejtése 1932-ban fejeződött be a föld alatti lelőhelyen, amelyet a második világháborúban légvédelmi óvóhelyként használtak, később pedig sajtot érleltek benne. Az 1990-es évek elején megnyitották a turizmus előtt a sótelep járatait, amelynek mikroklímája jótékony hatású a légúti betegségekben szenvedők számára. A kutatások szerint a tordai sóvidéket már a Római Birodalom idején is bányászták. A tordai sókitermelés első magyarországi említése I. Géza király 1075-ből származó oklevelében maradt fenn. Későbbi évszázadokban a város az erdélyi sóbányászat központjává vált.
MTI/AP/Vadim Ghirda Forrás: MTI/AP/Vadim Ghirda
1/7Torda, 2022. október 21.
2022. október 17-i kép a látogatóközpontról a Kolozs megyei Torda egykori sóbányájában. A kősó fejtése 1932-ban fejeződött be a lelőhelyen, amelyet a második világháborúban légvédelmi óvóhelyként használtak, később pedig sajtot érleltek benne. Az 1990-es évek elején megnyitották a turizmus előtt a sótelep járatait, amelynek mikroklímája jótékony hatású a légúti betegségekben szenvedők számára. A kutatások szerint a tordai sóvidéket már a Római Birodalom idején is bányászták. A tordai sókitermelés első magyarországi említése I. Géza király 1075-ből származó oklevelében maradt fenn. Későbbi évszázadokban a város az erdélyi sóbányászat központjává vált.
MTI/AP/Vadim Ghirda Forrás: MTI/AP/Vadim Ghirda
1/7Torda, 2022. október 21.
A 2022. október 17-i képen látogatók csónakáznak egy föld alatti tavon a Kolozs megyei Torda egykori sóbányájában. A kősó fejtése 1932-ban fejeződött be a lelőhelyen, amelyet a második világháborúban légvédelmi óvóhelyként használtak, később pedig sajtot érleltek benne. Az 1990-es évek elején megnyitották a turizmus előtt a sótelep járatait, amelynek mikroklímája jótékony hatású a légúti betegségekben szenvedők számára. A kutatások szerint a tordai sóvidéket már a Római Birodalom idején is bányászták. A tordai sókitermelés első magyarországi említése I. Géza király 1075-ből származó oklevelében maradt fenn. Későbbi évszázadokban a város az erdélyi sóbányászat központjává vált.
MTI/AP/Vadim Ghirda Forrás: MTI/AP/Vadim Ghirda
1/7Torda, 2022. október 21.
A 2022. október 17-i képen látogató sétál a Kolozs megyei Torda egykori sóbányájának egyik járatában. A kősó fejtése 1932-ban fejeződött be a föld alatti lelőhelyen, amelyet a második világháborúban légvédelmi óvóhelyként használtak, később pedig sajtot érleltek benne. Az 1990-es évek elején megnyitották a turizmus előtt a sótelep járatait, amelynek mikroklímája jótékony hatású a légúti betegségekben szenvedők számára. A kutatások szerint a tordai sóvidéket már a Római Birodalom idején is bányászták. A tordai sókitermelés első magyarországi említése I. Géza király 1075-ből származó oklevelében maradt fenn. Későbbi évszázadokban a város az erdélyi sóbányászat központjává vált.
MTI/AP/Vadim Ghirda Forrás: MTI/AP/Vadim Ghirda