Barazsy Ákost a Bevétel erősíti a szabályt könyv íróját és több sikeres vállalkozás alapítóját kérdeztük arról, hogyan érdemes céget építeni:
Megfigyelésem szerint 35 és 45 éves életkor között a legtöbb ember valamilyen változásra vágyik a munkájában: vagy azért, mert alkalmazott, és elég érettnek érzi magát a vállalkozáshoz, vagy már eleve vállalkozó, de mást, vagy éppen ugyanazt másképp szeretné ezentúl csinálni.
“Reggeltől estig robotolok sokszor 15-16 órai munkával, semmi másra nem jut időm.”
“Nem jutok 5-ről 6-ra.”
“Úgy érzem, kezdek kiégni a munkámban.
“Nem igazán tudom elképzelni magam 10 év múlva ebben a szakmában.”
“Egyre több a konkurencia is, árat (fizetést) is kéne emelnem, de hogyan?”
“Hová tűnt el a profit?”
“Gyakorlati dolgokra van szükségem, az általános okosságokra már nem vagyok
kíváncsi!”
“Segítség! Kitől kapok hatásos útmutatót a "túlélésre"?!”
Mégis, mi hiányzik az ilyen emberek/vállalkozók életéből?
A rendszer!
Igazából azt látom, hogy még mindig sok ember abban látja a megoldást, hogy egyre keményebben próbál meg dolgozni, ugyanakkor nem veszi észre magán, hogy egyre csorbább fejszével próbál az elvárásoknak megfelelően egyre több fát kivágni - a vége pedig a kiégés, a sikertelenség, rosszabb esetben a depresszió vagy egyéb egészségügyi problémák.
Pedig a megoldás viszonylag egyszerű, időnként meg kell állni, és meg kell élezni azt a fejszét: erre leginkább időt és figyelmet kell csak szánni. Persze nekik pont ezekből van a legkevesebb, így - amíg nem fáj eléggé - egyre mélyebbre merülnek a problémában, míg eljutnak egy olyan állapotig, amikor már az is megváltásként hat, ha egyáltalán tud rajtuk valami vagy valaki segíteni!
Ilyenkor már semmi sem drága, a baj csak akkor van, amikor a pénz esetleg már nem segíthet… miért kell ezt megvárni?
Közben pedig a piac tele van olyan megoldásokkal melyek gyakorlatilag megelőzik ezt a helyzetet, szinte virtuális mentőöveket dobálnak a megfáradt vállalkozóknak, akik pont az átmeneti vakságuknak köszönhetően nem képesek kimászni a slamasztikából.
Ráadásul sokszor még pénzt sem kell költeni rá, elég csak átgondolni a folyamatainkat: rendszerezéssel és optimalizálással már jelentős energiák szabadulhatnak fel...
...főleg ebben a munkaerőhiányos világban, amikor sokszor egyszerűen nincs is kire bízni egy sor dolgot, ilyenkor a vállalkozó kénytelen még több púpot a hátára venni.
Ennek vetettem véget akkor, amikor én még menthető voltam, és elhatároztam, hogy a rendszerben való stratégiai gondolkodásnak rendelek alá mindent.
Azt is felismertem, hogy addig nem lesz rend a vállalkozásban, amíg nincs maximális rend a magánéletben, csak ilyen stabil háttérrel lehet rendet és rendszert építeni a cégben is.
El sem hisszük, hogy sokszor milyen egyszerű ez, csak pár szabályt kell betartani, és az eredmények rövid időn belül kézzel foghatóak lesznek!
Magánéleti TOP3 lista:
1. Percről percre fókuszálj
2. Ellenőrzőlisták helyett mindent vezess a naptárban
3. Tehermentesítsd az agyadat!
Céges ötletek:
Minél jobb a rendszered, annál kevésbé vagy rászorulva más emberekre
Minél inkább technológia alapú a terméked, annál könnyebben automatizálható. De minden termékre igaz, hogy az értékesítés egyes folyamatait automatizáló CRM mellett nincs akkora szükség a legjobb és a legdrágább értékesítőkre. Így nemcsak könnyebben és olcsóbban tudsz munkatársat felvenni, de az adott munkatárs sem képzeli magát majd pótolhatatlannak - például nem fogja megzsarolni a tulajdonost -, ha azt érzi, hogy egyáltalán nem rajta áll vagy bukik minden. Olyan gépezetet tudsz kialakítani, mint a McDonald’s-ban: akár tinédzserekkel is pörög az üzlet. A fej megtervezi és kialakítja a folyamatokat, a kéz csak működteti.
Természetesen azt egy rendszer sem fogja kiváltani, ha az értékesítési folyamat során valakinek bele kell szólnia a telefonba (de a telefonhívások számát és hosszát lehet mérsékelni), de egy rendszerrel a feladatok száma csökkenthető, átláthatóvá és számon kérhetővé válik a működés. Viszont az soha nem fog tudni rendszert építeni, akiben nincs meg a rendre való hajlam, törekvés.
Drasztikusan le kell csökkenteni a hibázás lehetőségét
Már a 2000-es évek elején a RoadRecordnál elkezdtem rendszerbe foglalni - akkor még Excel-táblázatokba - az érdeklődőket, vevőket, nem-vevőket, plusz a velük való teendőket, aktuális infókat. Akkor még 20-50 ügyféllel dolgoztunk, amit fejben már nem lehetett tartani. Amikor lett egy értékesítőm, akkor ő is elkezdett egy másik táblázatot vezetni, és hétvégente hosszú órákat töltöttem ezek összefésülésével, mert az az egy szabály volt csak kezdetben, hogy minden héten adja le nekem az ő táblázatát.
Már akkor iszonyú volt az egész, nemhogy nem szolgált ki mai szemmel semmilyen stratégiát, de rémisztő hibák lehetőségét - és bevételkiesést - hordozott magában a rendszer. Egy ilyen rendszerrel sosem értük volna el a mai méretünket. Több értékesítővel és ügyféllel ez még bonyolultabbá vált. Az a vicc, hogy már ezzel is előrébb tartottunk a versenytársaknál, mert mi legalább használtunk valami olyan rendszert, amelyet az akkori technológia megengedett.
Minél több dolgot automatizálsz a vállalkozásban, annál több szabad kapacitás marad a fejlesztésekre és a magasabb szintű tevékenységekre, amelyekkel ki tud emelkedni céged a tömegből.
Ma már olyan fejlett rendszereink vannak, hogy a korábbi állapot csak rémálmaimban tér vissza.
Miután megírtam a “Barazsy Ákos: Bevétel erősíti a szabályt I-II.” c. könyveimet, vállalkozóként evidens volt, hogy a saját kezembe veszem a marketingjét, a terjesztését, a logisztikát, a vásárlói nyilvántartásokat - mindent.
Tapasztalt vállalkozóként fel sem merült, hogy ezekre a feladatokra külön embert vegyek fel, de azt sem akartam, hogy olyan terheket rójon a feladat a cégemre és a munkatársaimra, ami előbb-utóbb olyan problémákhoz vezet, amkikről ebben a cikkben is írtam.
Kézenfekvő volt, hogy a MiniCRM már jól bevált rendszerét választom egy újabb munkatárs felvétele helyett, amely rendszer egy pár órás beállítás után leveszi a manuális munka oroszlán részét rólunk, és tudunk a legfontosabbra fókuszálni, a profitra.
Mert a profit a legjobb rendező… :)