Kis pénz, nagy élmény
Az immár megkérdőjelezhetetlenül hungarikummá avanzsált romkocsmák mellett a hostelek és szabadulószobák azok, melyek a legkisebb befektetéssel várhatják a haszon reményében a fiatal külföldi turistákat. A városnézés már rég nem nem annyiból áll, hogy végigfényképezgetik az építészeti látványosságokat, vagy sétálnak egyet a várban. A fiatal turisták ennél könnyedebb szórakozásokat keresnek. Viszonylag nehéz elképzelni egy angol legénybúcsús társaságot, ahogy mondjuk a Széchenyi Könyvtár épületét csodálják.
Nem. Ők élményekért jönnek. Na meg persze berúgni olcsón. Mások az igényeik, és más érdekli őket, mint egy idősebb, komolyabb társaságot. Ezt az igényt pedig nem is olyan nehéz kiszolgálni, mint megszervezni egy időszaki kiállítást Szépművészetiben. A fiatalabb hátizsákos turisták jóval nyitottabbak a különleges programokra, melyek ma már épp úgy hozzájárulnak a Budapest hangulatához, mint a századfordulón emelt épületek. Ez így rendben is van: kinek a pap, kinek a papné. Budapestnek pont az a varázsa és vonzereje, hogy sokszínű.
Valahogy így így kezdődik a romkocsmák és a szabadulószobák receptje is. Budapest belvárosa tele van olyan nagy belmagasságú, hangulatos, de lepukkant társasházakkal, melyek nagyon is érdekesek lehetnek az ide látogatók számára. Sokszor ezeket a bérházakat nehéz felújítani, és nem csak a költségek miatt. Akadályt jelenthet, hogy állapotuktól függetlenül műemlék jellegűek, így csak hosszas bürokratikus hercehurca után lehet belekezdeni az amúgy is költséges és körülményes felújítási munkálatokhoz.
Sokan - érthető okokból - ezért úgy vannak vele, hogy inkább bele sem fognak a renoválásba. Innentől már csak egy lépés, hogy a berendezés is igazodjon a trash életérzéshez, és már kész is a romkocsma. A dolog láthatóan működik, özönlenek a turisták, és keresik is ezt az utánozhatatlan hangulatot.
Ha csak a helyszínt nézzük, akkor egy szabadulószobát jóval könnyebb kialakítani, mint egy romkocsmát. Azonban csak első ránézésre tűnik egyszerűbbnek. Ahhoz, hogy egy szabadulós játék élvezetes legyen, nem elég az ócskapiacról néhány hangulatos holmit összevásárolni, hanem egy minden elemében jól megkomponált történetre is szükség van. Ha csikorognak a sztori részletei, akkor a játékosok nem nagyon tudják magukat beleélni a helyzetbe, és így az élmény sem lesz olyan.
Bármilyen hihetetlen is, de a szabadulószobáknak van egy meglehetősen alaposan átgondolt tudományos háttere. A Flow elmélet szerint az ember akkor teljesít igazán jól, és akkor boldog, ha a külvilágot kizárva kizárólag az előtte álló feladatra tud koncentrálni. Az elmélet ennél egy pöttyet azért bonyolultabb, mindenesetre érdekes, hogy pont egy magyar professzor, Csíkszentmihályi Mihály alkotta meg.
Csíkszentmihályi a kutatásai alapján arra jutott, hogy az ember nem a passzív semmittevésben a legboldogabb, hanem akkor, ha éppen valamit csinál, ami teljesen magával ragadja.
Működésében, célcsoportjában sőt hangulatában is nagyon hasonló a kijutós játék a romkocsmához, egyvalami azonban teljesen más. A szabadulószobába pont az agyukat felpörgetni jönnek a turisták, nem eltompítani. Biztató, hogy erre is van igény.