<P>Módosításra váró pénzügyi törvények a parlament előtt</P>

Benyújtotta a kormány a parlamentnek azt a pénzügyi törvényjavaslat-csomagot, amely az uniós jogharmonizácó követelményeinek megfelelően módosítaná többek között az államháztartási, az értékpapírtörvényt (részvénytársaságok felvásárlása), egyes adótörvényeket és az illetéktörvényt is. A javasolt módosítások egy része szervezeti jellegű, másik része a kis-és középvállalkozásoknak nyújt adó- és illeték-kedvezményeket.

Államháztartási törvény (1992. évi XXXVII. tv.)

A javasolt módosítások szerint az Európai Uniós szabályozással összhangban állami támogatásnak minősül majd az az adókedvezmény is, amely valamely vállalatot, vállalatcsoportot, iparágat vagy egy meghatározott termék termelését kedvezményezi, vagy csak az ország meghatározott részében érvényesíthető. A törvényjavaslat szerint működési támogatás az az adókedvezmény is, amely nem egy konkrét beruházás, projekt megvalósításához kapcsolódik, hanem egy vállalat egészére vonatkozik.

2001. március 1-jétől az Államadósság Kezelő Központ Rt. kivált a Magyar Államkincstárból és kizárólagos állami tulajdonú részvénytársaságként működik. A javaslat szerint az államháztartási reform következő lépése, hogy szintén a Magyar Államkincstárból való kiválással 2001. július 1-jétől létre kell hozni az Államháztartási Hivatalt (ÁHH), amely a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő, önállóan gazdálkodó, országos hatáskörű központi költségvetési szerv lesz. A kiválás után a Magyar Államkincstár az idén még költségvetési szervként, 2002-től viszont már részvénytársaságként működne, annak érdekében, hogy egyértelmű és meghatározott szerepe legyen a pénzpiacon.

Társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény)

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után megkezdett beruházásokhoz a javaslat szerint már nem lehet igénybe venni beruházási adókedvezményt, mert a közösségi szabályozás szerint az adókedvezmények is állami támogatásnak minősülnek, ezért kizárólag a közvetlen támogatással egyező feltételek mellett biztosíthatóak.

A csatlakozás időpontjától (illetve a csatlakozást kihirdető törvény hatályba lépésének napjától ) új adókedvezményt, a fejlesztési adókedvezményt vezetné be a törvénymódosítás. Az igénybevétel feltétele a vállalkozás által kidolgozott fejlesztési program keretében megvalósított, legalább 10 milliárd forint értékű - gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő térségekben 5 milliárd forint értékű - , nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházás megvalósítása. További feltétel, hogy a beruházás új létesítményt hozzon létre, vagy meglévő létesítményt bővítsen, illetve az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezze, valamint munkahelyet teremtsen. A beruházási értéknek legalább felét új eszközök beszerzése, előállítása révén kell megteremteni, de korlátozott arányban felújítási kiadás is megjelenhet a beruházási értékben. A közösségi szabályozással való összhang megteremtése érdekében, az úgynevezett "érzékeny" ágazatokra (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat) vonatkozó részletes feltételeket külön kormányrendelet fogja meghatározni.

A kedvezmény a társasági adó mértékéig, vagy - ha kormányrendelet így rendelkezik - legfeljebb 70 százalékáig lesz érvényesíthető.

Helyi adók (1990. évi C. törvény)

A helyi adókról szóló törvény módosítására irányuló javaslat is a közösségi jogszabályokkal való összhang megteremtését célozza. Ennek megfelelően korlátozza az önkormányzatok adókedvezmény-nyújtási lehetőségét, valamint előírja, hogy az önkormányzat rendeletében valamennyi vállalkozó számára azonos adómértéket köteles megállapítani. Teljesen azonban nem zárja ki a jogszabálytervezet az adókedvezmények alkalmazását, egyrészt a helyi önkormányzatok magánszemélyeknek továbbra is megállapíthatnak majd különböző kedvezményeket, a kisvállalkozások pedig mentességet kaphatnak a helyi iparűzési adófizetés alól, illetve kedvezményt érvényesíthetnek ebben az adónemben, feltéve persze, hogy ezt a helyi önkormányzat rendeletében megengedi. A törvényjavaslat szerint visszamenőleges hatállyal, 2001. január 1-jétől nem terjedne ki a helyi iparűzési adófizetési kötelezettség vállalkozások külföldön végzett tevékenységére.

Illetékek (1990. évi XCIII. törvény)

Az illetéktörvény javasolt módosítása egyrészt új kedvezményeket vezet be a kisvállalkozások vagyonának öröklésekor, illetve ajándékozásakor, másrészt a cégbírósági eljárási illetékek mértékét tervezi változtatni.

Illetékkedvezményt érvényesíthet az a magánszemély örökös vagy megajándékozott, aki az egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vagyonát örökli, illetve - az egyéni vállalkozás megszűnését követően - ajándékba kapja, és a vállalkozást az illeték kiszabásáról szóló fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább 3 évig egyéni vállalkozás formájában folytatja.

Az örököst megillető kedvezményt az illetékhivatalnak úgy kell kiszámítania, hogy amennyiben a túlélő házastárs örökli a vállalkozói vagyon haszonélvezetét vagy tulajdonjogát, akkor az egyébként őt terhelő öröklési illeték alapját 50%-kal, legfeljebb azonban 5 millió forinttal csökkentve kell megállapítania. Ha a vagyont nem a házastárs, hanem más magánszemély örökli, akkor az illetékalapot 25%-kal, legfeljebb azonban 2,5 millió forinttal kell csökkenteni.

Az ajándékozási illetékkedvezmény mértéke - függetlenül attól, hogy ki a megajándékozott - az illetékalap 25%-a, legfeljebb azonban 2,5 millió forint.

A javaslat csökkenti a cégbejegyzési eljárás, illetve a tőkeemelés illetékének százalékos mértékét, az ugyanezekért az eljárásokért fizetendő - összegszerűen meghatározott - minimumilletékek viszont emelkedni fognak. Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, a jogi személyiségű cégek (közös vállalat, kft, rt) bejegyzéséért a jegyzett tőke 1 százalékának megfelelő, de legalább 80 000 Ft (ez jelenleg 60 000 Ft), legfeljebb 600 000 Ft illetéket kell majd fizetni. A jogi személyiség nélküli cégek (közkereseti társaság, betéti társaság) bejegyzéséért fizetendő illeték pedig a jegyzett tőke 1 százalékának megfelelő, de legalább 30 000 Ft (jelenleg 20 000 Ft), legfeljebb 200 000 Ft lesz.

A cég vagyonának növelésekor (jegyzett tőke emelése) fizetendő illetéket továbbra is a jegyzett tőke növekedésének összege után kell a fentiek szerint százalékosan kiszámítani, de minimum 15 000 Ft (jelenleg 10 000 Ft) illetéket kell fizetni. Az ilyenkor fizetendő illeték maximuma jogi személyiségű cégeknél 600 000, jogi személyiségű cégeknél 200 000 Ft.

APEH Bűnügyi Igazgatósága (1998. évi XCIII. törvény)

Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának működése során a jogalkalmazás rámutatott a szabályozás hiányosságaira. Ezért a törvényjavaslat kiegészíti a jogszabályt az APEH elnökének a Bűnügyi Igazgatóssággal kapcsolatos feladatainak és jogosultságainak meghatározásával, valamint módosítja az elfogás szabályait. Emellett lehetővé teszi, hogy az APEH hatáskörébe tartozó adóra, illetve költségvetési támogatásra elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére az állam nevében az APEH terjesszen elő polgári jogi igényt.

Értékpapírtörvény - vállalatfelvásárlások (1996. évi CXI. törvény)

A törvényjavaslat módosítani kívánja a részvénytársaságok felvásárlásának szabályait, s a kisbefektetők érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében bővítené a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jogkörét.

Koncepcionális változás, hogy a jövőben a szabályozás kiterjedne a befolyásszerzés minden módjára, ugyanis a részvénytársaságok felett olyan módszerrel is lehet befolyást szerezni, amely nem tartozik a vállalatfelvásárlás kategóriájába, mert nem a részvények felvásárlása útján megy végbe (például a részvényesek között létrejött nem nyilvános opciós megállapodások). Ezért a törvény az ilyen befolyásszerzést közvetett tulajdonként, illetve közvetett befolyásként definiálja majd.

Az átláthatóságot szolgálja az a módosítási javaslat, amely szerint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő, 5 százalékot meghaladó befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését a befolyásszerző részvényes két napon belül köteles bejelenteni a PSZÁF-nek és az érintett részvénytársaság igazgatóságának. Ugyanez a kötelezettség terheli minden további 5 százalékot elérő befolyásszerzésre, illetve befolyás csökkentésére, mindaddig, amíg a befolyás meg nem haladja az 50 százalékot. Ezt követően azonban már csak a 75 százalékos, illetve a 90 százalékos befolyást kell bejelenteni.

A javaslat már a 33 százalékot meghaladó befolyásszerzést is nyilvános vételi ajánlathoz köti. A vételi ajánlat megtételéhez a PSZÁF engedélye szükséges. A módosítás részletesen szabályozná az ajánlattétel módját, tartalmát, az ajánlati ár meghatározását, illetve az ajánlattétel lebonyolítását.

A PSZÁF a jövőben szankciókat alkalmazhat a részvénytársaságban befolyást szerző (és egyébként a felügyelete alá nem tartozó) tulajdonossal szemben, amennyiben az törvénysértő módon szerzett befolyást az adott részvénytársaságban. A szankció pénzbírság, vagy akár a tulajdonos szavazati, illetve egyéb részvényesi jogainak felfüggesztése is lehet.

A Felügyelet határozata elleni perben a módosító javaslat szerint soron kívül járna el a bíróság - a keresetlevél megérkezését követő 8 napon belül tárgyalást kellene tartani -, s a bírósági határozat elleni fellebbezés előterjesztésének 3 napos határideje lenne.

Jelzálog-hitelintézetek (1997. évi XXX. törvény)

A törvénymódosítás elsődleges célja a hitelnyújtás gyorsítása és a jelzáloghitelek más hitelintézettől való megvásárlásának egyszerűsítése.

A jelzálog-hitelintézet tevékenysége a javaslat szerint az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezetével nyújtott hitelek mellett kiterjedne az önálló zálogjog fedezetével történő hitelezésre is, s emellett ingatlanok hitelbiztosítéki értékének megállapításával is foglalkozhatna. Így lehetőség nyílna arra, hogy a jelzálog-hitelintézetek ne csak saját hitelbírálatuk körében végezhessenek értékbecslést, hanem más hitelintézetek, illetve biztosítók részére is, feltéve, hogy hitelt kívánnak tőlük vásárolni. Ennek kapcsán módosulnának a jelzálog-hitelintézetek követelésvásárlásának feltételei is, s új jogi megoldás lenne az önálló zálogjog megvásárlása más hitelintézettől. Ilyenkor a jelzálog-hitelintézet nem a követelést magát vásárolná meg, hanem csak az önálló zálogjogot. A konstrukció lényege, hogy az önálló zálogjog eladásával egyidejűleg a hitelintézet visszavásárlási szerződést köt, így a jelzálog-hitelintézetnek vételár-követelése keletkezik a hitelintézettel szemben. A jelzálog-hitelintézet mindaddig a jelzálogjog jogosultja, amíg annak szerződéses visszavásárlási árát nem kapja meg.

A javasolt szabályozás szerint a földhivataloknak soron kívül kell intézniük a jelzálog-hitelintézetek jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére irányuló kérelmét.

Az eddigi szabályozással ellentétben - ha a szerződés lehetővé teszi - az ügyfelek bármikor jogosultak lesznek rendkívüli törlesztésre (előtörlesztés), amennyiben kockázati felárat fizetnek a jelzálog-hitelintézetnek.

Lakástakarékpénztárak (1996. évi CXIII. törvény)

A közösségi szabályokkal való összhangot célozza az a módosítási javaslat, amely a lakástakarékpénztárak tulajdonosainak nagyobb felelősség-, illetve kockázatvállalása érdekében a pénztárak minimális jegyzett tőkéjét 1 milliárd forintról 2 milliárd forintra emeli fel. Az uniós csatlakozástól kezdődően a tagországok lakáscélú betétgyűjtésre és hitelezésre szakosodott pénzintézetei magyarországi fiókot nyithatnak, amennyiben megfelelnek a lakástakarékpénztárakról szóló törvény alapvető feltételeinek.

Hallgatói hitel (1990. évi XCI. törvény)

A kormány a 2001/2002-es tanév kezdetétől tervezi bevezetni a hallgatói hitel intézményét. A hitelt minden beiratkozott, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, egyetemi vagy főiskolai alapképzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgató igénybe veheti.

A törlesztésre vonatkozó különös szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény fogja tartalmazni, eszerint a hallgatói hitelrendszert a Diákhitel Központ fogja működtetni, s ez a szervezet fogja folyósítani a hiteleket, beszedni a törlesztő részleteket, illetve vezetni a nyilvántartásokat. A hitel-felvevő munkába lépésekor köteles a munkáltatójának bejelenteni, hogy hallgatói hiteltörlesztési kötelezettség terheli, s a törlesztő részleteket a munkáltató vonja le a munkabérből, s havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig fizeti be a Diákhitel Központnak. Természetesen az adós maga is megállapíthatja, levonhatja és befizetheti a törlesztő-részleteket, ha nem áll munkaviszonyban.

Váci Tímea

(Üzleti Negyed)