Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök a napokban kijelentette: a kormány a nyugdíjrendszer megerősítését és megreformálását kívánja végrehajtani. A kormány deklarált célja, hogy a reformokkal ügyfeleket csábítson vissza a magánpénztáraktól - írja a Világgazdaság.
Az állami nyugdíjrendszer fejlesztésére a Pénzügyminisztérium két változatot dolgozott ki. Az egyik egy német mintára megvalósuló pontrendszeres nyugdíjmodell, amely biztosítaná az ellátások értékmegőrzését. Eszerint az egyes években befizetett járulékok átlagát egy pontnak tekintenék és ezeket a pontokat megszoroznák egy bizonyos összeggel, így megkapva a nyugdíj összegét. Németországban ezt az átlagbérek alapján számolják ki.
A másik elképzelés, a tárca által virtuális nyugdíjszámlának nevezett rendszer, ahol a majdani nyugdíjakat az átlagkeresetekhez igazítanák egy járulékszámlán. Ez lehetővé tenné, hogy a járulékfizető évente tájékozódjon a befizetések összegéről, valamint az ennek alapján kiszámított nyugdíj összegéről.
A kormány számára fő szempont, hogy a reformok többletköltségei ne borítsák fel a nyugdíj biztosítási-alap pénzügyi egyensúlyi helyzetét, illetve biztosítsák a nyugdíjrendszer hosszútávú egyensúlyát. A nyugdíjemelés csak az államkasszából vagy járulékemeléssel fedezhető, ha azonban az államkasszából finanszíroznák, akkor költségvetési deficit keletkezne. A másik esetben a munkáltatói és munkavállalói járulékok közelítése lehetne megoldás, azonban ez a munkavállalók terheinek növekedését jelentené.
Információk szerint a pénzügyi tárca utóbbi okok miatt az első variációt szorgalmazza. Ebben az esetben sem lenne garantálható, hogy az ellátások összege a mostaninál nagyobb mértékben emelkedjenek, ugyanis a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor nem csak az átlagkeresetek szerint, hanem a svájci indexálás alapján is kiszámíthatóak a járadékok. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a bérek mellett az infláció is befolyásolja a nyugdíjemelés mértékét. Amennyiben az átlagbérekhez igazítanák a nyugdíjakat, úgy az jelentős - évi 15 százalékos - többletkiadással járna a költségvetésben.
A pontrendszer bevezetése azt is jelentené, hogy gyakorlatilag értelmét vesztené a jelenleg figyelembe vett szolgálati idő fogalma és így megszűnne a nyugdíjkorhatár is.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
A kormány el akarja törölni a nyugdíjkorhatárt
(2001. április 4.)