A Népszava értesülései szerint a kormány keddi ülésén dől el, hogy a sertéságazatban dolgozók továbbra is számíthatnak-e az állami exporttámogatásokra. Mint arról korábban a Népszava beszámolt, a gazdasági kabinet két héttel ezelőtti ülésén Matolcsy György gazdasági miniszter vetette fel, hogy az exporttámogatás megvonásával kellene megfékezni az elmúlt hetekben elszabaduló, már-már az infláció felpörgését okozó sertésárakat.
A lap úgy tudja, a gazdasági tárca vezetője azért tört lándzsát a piaci beavatkozás mellett, mert a minisztérium véleménye szerint a drágulás legalább 1,5 százalékkal növelheti a fogyasztói árakat. A statisztikák szerint a vásárlóknak ma 15 százalékkal kell többet fizetniük a legtöbb sertéshúsféléért, mint az év elején. Ami különösen annak fényében mondható soknak, hogy már tavaly is jelentős, közel negyvenszázalékos volt a drágulás.
Az exporttámogatás megvonásának ötlete komoly vihart kavart a tavaly szeptember óta mindenféle állami támogatás nélkül működő ágazatban. A Népszava információi szerint azonban nemcsak az érintettek, de a társtárcák szakértői sem értettek egyet a Gazdasági Minisztérium felvetésével. A Pénzügyminisztérium például a múlt heti szakértői egyeztetésen jelezte, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás szerint csak az ázsiai és a kelet-közép-európai országokba szállított sertéshús után lehet támogatást igényelni, ezért a kormányintézkedés pont az uniós csatlakozás után felértékelődő piacokra szállítókat érintené leginkább.
Az ágazat érdekeit képviselő Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) viszont azzal érvelt, hogy a kiviteli támogatás megvonása esetén minden harmadik sertés feleslegessé válna az országban, és ezzel tovább folytatódna az állomány csökkenése. Így viszont az egész beavatkozás okafogyottá válna, mert ha az eddigieknél is kevesebb sertés volna az ólakban, a belföldi szükségleteket csak a hazainál jóval drágább importhússal lehetne kielégíteni.
A VHT végül önálló javaslattal állt elő, amelyet az egyeztetésen a minisztériumok szakértői is elfogadhatónak tartottak. A javaslat lényege, hogy exporttámogatás meghagyása mellett az árak "befagyasztása" érdekében önkorlátozás lépne életbe. A VHT úgy szeretné az élő sertés felvásárlási árát a mindenki számára elfogadható, kilónként 360 forint körüli szinten stabilizálni, hogy árbevétel-arányosan megnövelné a termelők és a feldolgozók intervenciós befizetéseit. Ennek hatására a terméktanács reményei szerint a sertéshús fogyasztói ára a jelenlegi szinten állandósulna. Ez azt jelenti, hogy a boltokban átlagosan 1130 forintba kerülne egy kiló karaj, a combért 1048, a lapockáért pedig 1026 forintot kellene fizetni. Sőt a VHT-nél azt sem tartják kizártnak, hogy a második fél évben a jó gabonatermés miatt mérséklődő takarmányköltség hatására a boltokban is csökkenni fog a sertéshús ára.
A kormány döntését nehezíti azonban, hogy nem mindenki ért egyet a terméktanács ötletével. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára például kijelentette, a sertéstartás a megnövekedett felvásárlási árak mellett is legfeljebb nullszaldós, ezért az elmúlt hónapokban komoly veszteséget elkönyvelő gazdák képtelenek lennének befizetni a terméktanács intervenciós kasszájába. Tóth István egyébként értetlenül fogadta Matolcsy György ötletét, mivel az idén csak 15 százalékkal nőttek a sertésfelvásárlási árak, miközben a takarmányozási költségek 40 százalékkal emelkedtek.
Van más, ezzel homlokegyenesen ellenkező termelői vélemény is. A Magyar Agrárkamara például egyáltalán nem tartja vad ötletnek az exporttámogatás megszüntetését. A köztestület persze ezt csak akkor tartaná elfogadható megoldásnak, ha a hasított sertések ára négy hét átlagában meghaladná a 400 forintot kilónként.
Mihálovits András
(Népszava)