Magyarországon az egy főre jutó vásárlóerő 1998-ban az EU tagországok átlagának felét érte el. Idén ez 54 százalékra emelkedett, és várhatóan 2005-re túllép a 60 százalékon. A kereslet növekedésével a kereskedelem további fejlődése várható.
A folyamatok várható előrejelzéséhez segíthet az osztrák piac átalakulásának elemzése. Míg 1970-ben Ausztriában 16000 élelmiszerbolt és 20-nál is több jelentős vállalat működött, addig 2000-ben már csak 7000 bolt működött, és mindössze öt jelentősebb vállalat volt a piacon - derül ki a Gfk. elemzéséből.
Amíg nálunk az öt legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalatra 2000-ben a forgalom 51 százaléka jutott, addig Ausztriában a top öt elérte a 90 százalékot.
Ausztria EU-csatlakozásának a kereskedelemre gyakorolt hatásai közül legjelentősebb a belső piacra való bekerülés. A vámok és szabályozások miatt megnőtt az élelmiszer-import az EU tagországokból, az osztrák boltokban is megjelentek az európai kereskedelmi márkák.
Miközben az osztrák élelmiszerkereskedők az EU-csatlakozástól a forgalom 2 százalékos növekedését várták, az árak csökkenése nyomán 2,2 csökkenést kényszerültek regisztrálni.
Az import ugrásszerű növekedése nálunk is várható a csatlakozás után, azonban az árak harmonizációja valószínűleg nem következik be ilyen gyorsan. A belső piacon könnyen eljutnak majd hozzánk az európai kereskedelmi márkák. Mindez várhatóan gyorsítja a kereskedelem koncentrálódását.
Magyarországon az egyre növekvő számú német vállalat mellett erős a francia, angol és osztrák élelmiszerkereskedelmi kultúra is; egyelőre nem dőlt el a fejlődés fő iránya. Az Auchan, Cora és Tesco terjeszkedése elképzelhetővé teszi, hogy felülkerekedik a hipermarket, de az osztrák mintára, a szupermarketek elterjedésére is van esély.