A Magyarországgal szembeni felháborodásban a Jurnalul National vitte a prímet: kétoldalas összeállítást közölt arról, hogy a magyarok meg akarják fosztani a cujkától a románokat. A pálinka "állampolgárságának" ügyében "a két NATO-tagállam" - Magyarország és Románia - kiásta a csatabárdot - írta a lap.
A Jurnalul National az osztrák sajtóra hivatkozva közölte, hogy Ausztriát a belső piacokon "legkevesebb 1 milliárd euró" kár éri, ha az Európai Unió magyar nemzeti terméknek ismeri el a pálinkát, ráadásul úgy, hogy a magyarok 1683-ban, Bécs török ostromának idején lopták el a pálinkafőzés tudományát az osztrákoktól.
A lap szerint félő, hogy a pálinka esetében Románia későn ébredt, de a tuica (cujka) - a pálinkától eltérően csak egyszeri lepárlással előállított gyümölcspálinka - román marad, mivel két évvel ezelőtt román nemzeti terméknek ismerték el a Bukarest és Brüsszel között kötött megállapodásban.
A román üzleti körök lapja, a Ziarul Financiar Ilie Sarbu román mezőgazdasági minisztert idézte, aki szerint Romániának nincs oka a pánikra. A pálinka elnevezést e térség minden államában használják, és ha például használjuk a snapsz elnevezést, nem jelenti azt, hogy Németországnak meg kellene tiltania ezt. Egyébként is nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarország végigviszi majd ezt a kezdeményezését - mondta. Sarbu elismerte, hogy Magyarország sikerrel járhat az Európai Uniónál, ám szavai szerint akkor sincs baj, mert Románia használhat olyan más elnevezéseket, mint a tuica vagy a rachiu (rákju).
Már pálinkaháborúról írt a Romania Libera és a Curentul című napilap is. Ez utóbbi nem tudta eldönteni, hogy a magyarokat vagy a román kormányt támadja hevesebben. A Curentul szerint a román mezőgazdasági miniszter nagyon is rövidlátásról tett tanúbizonyságot, amikor kijelentette, hogy nincs ok a pánikra, mert a magyarokban nem lesz elég bátorság a pálinka megszerzéséhez. A románok túlságosan későn ébredtek. "Magyarország legnagyobb érdeme az, hogy képes volt kulturális örökségét másoktól, elsősorban a tőlünk kölcsönzött értékekkel gazdagítani. Mi nagylelkűen kölcsönadtuk nekik a történelmet, a kultúrát, a hagyományokat, még azt a kutyafajtát is, amelyet erdélyi kopó néven magyar kutyaként jegyeztettek be" - írta a lap.
A lap által említett kutyafajtát a magyar nemesek honosították meg Erdélyben. Romániában ez lett a vesztük: a Ceausescu-rezsim idején külön jogszabályban rendelték el kiirtásukat. A fajta jószerint a Magyarországon meglévő, illetve a Magyarországra átmenekített példányoknak köszönhetően maradt fenn.