Erősödő forint - gyengülő versenyképesség

A világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása, a bérek gyors emelkedése, a magas kamat és a rendkívül erős forint tartósan rontja a magyar gazdaság versenyképességét - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése.

A 2004. évi EU-csatlakozás a korábbinál is biztonságosabbá tette a külföldi pénzügyi befektetők számára, hogy - a rendkívül magas belföldi kamatokat kihasználva - növeljék forintra átváltott megtakarításaikat. A jegybank november 19-i kamatcsökkentése nem volt elegendő e folyamat megfékezésére, ezért további kamatmérséklés várható - áll a jelentésben.

Az ipari termelés az előző hónapok hullámzását folytatva szeptemberben jelentősen nőtt, a várakozások azonban egyelőre nem ígérik e tendencia tartósulását. Az első kilenc hónapban a nem vámszabad-területi ipari export emelkedett a legjobban, a belföldi értékesítés stagnált. Az ipari termelés növekedési üteme idén nem éri el a 3 százalékot. Ugyanakkor rendkívül gyorsan, több mint 20 százalékkal fejlődik az építőipar, több mint 10 százalékkal a kereskedelem.

Az első kilenc hónapban a keresetek a versenyszférában 14 százalékkal, a költségvetésiben csaknem 30 százalékkal emelkedtek, s a következő hónapokban a különbség fokozódására lehet számítani. A reálbérek idén átlagosan több mint 13 százalékkal, a GDP növekedésének négyszeresével emelkednek. A lakosság nettó pénzmegtakarításai viszont alig nőnek, ami a rendkívül gyors ütemben emelkedő fogyasztás, ingatlan-beruházás és nem utolsó sorban a lakáshitelek dinamikus bővülésének következménye.

A nyár végén - mint az előrelátható volt - megtört az infláció csökkenési folyamata. Az augusztusi 4,5 százalék után szeptemberben 4,6 százalék, októberben 4,9 százalék volt az infláció, s további emelkedés valószínű. Ezt indokolja a tavalyinál magasabb olajár, a dohány jövedéki adójának emelése, a dinamikusan növekvő belföldi kereslet, majd jövőre az eddig mesterségesen elfojtott áremelések beindulása. Az elkövetkező egy évben a fogyasztói árszínvonal emelkedése 5 százalék körüli lesz.

Az államháztartás hiánya idén - a közgazdaságilag a 2002 előtti éveket vagy 2003-at terhelő kiadások idei elszámolásával együtt - a GDP 8,5 százalék körül alakul. A külkereskedelmi mérleg egyelőre kedvező, az első háromnegyedévi hiány kisebb a tavalyinál. Az export ugyanis, bár jelentősen lelassult, de mégis kevésbé, mint az import. Ebben paradox módon az importigényes export leállításának (pl. IBM) átmeneti egyenlegjavító hatása is szerepet játszik. Az év egészében azonban a fogyasztás dinamikus emelkedése miatt a behozatal gyorsulása várható a GKI jelentése szerint.