Az előző évhez képest mindenesetre Magyarországon 2 százalékponttal emelkedett a munkaidő-kihasználás, de ez még mindig messze van a reálisan elérhetőnek tartott 85 százalékos kihasználtságtól.
A problémák szerkezete hasonlít a tavalyi felmérés eredményeihez: a termelékenység-fejlesztés legfőbb akadálya a nem megfelelő vezetői magatartás. A nem megfelelő tervezés és irányítás 43 százalékkal, a vezetési és felügyeleti problémák 23 százalékkal csökkentik a hasznos munkaidőt.
A rossz munkamorál, a képesítési hiányosságok és a kommunikáció hiánya csak kisebb mértékben járulnak hozzá a termelékenység csökkenéséhez.
A felmérés szerint a hazai vállalatvezetők egyre pesszimistábbak, ugyanis a növekedésre számító döntéshozók aránya két év alatt 69 százalékról 54 százalékra csökkent. A vállalatvezetők 4 százaléka a termelékenység csökkenésére számít idén, mintegy egyharmaduk pedig egyáltalán nem tudja, hogyan alakul a termelékenység.
A Czipin and Proudfoot becslése szerint a magyar gazdaságban hozzávetőlegesen 30 százaléknyi termelékenység növekedési potenciál rejlik, ami igen távol áll a vállalatvezetők 2002-re vonatkozó, 2,2 százalékpontnyi növekedési ütem becslésétől.
A felmérést 10 ország 2700 nagyvállalati vezetőjének megkérdezése alapján készítette el a Czipin and Proudfoot Consulting.