Elemzők bírálták a magas kamatszintet

A nagyobb gazdaságkutató intézetek vezetői bírálták a monetáris politika eddigi döntéseit, kifogásolták a fiskális politika átláthatatlanságát, illetve a monetáris és fiskális politika összhangjának hiányát a Magyar Közgazdasági Társaság szerda esti kerekasztal-beszélgetésén.

A négy gazdaságkutató társaság vezetője megkérdőjelezte a jövő évi költségvetés alapját képező 4 százalékot meghaladó GDP-növekedési prognózis helyességét. Úgy vélték, hogy az infláció a Pénzügyminisztérium (PM) és a jegybank által várt szint felett lesz.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke bírálta, hogy a monetáris politika továbbra is fenntartja az infláció mesterséges csökkentését. Úgy vélte: a jegybank presztízsveszteség nélkül tudomásul vehetné az infláció néhány százalékpontos növekedését és minden gond nélkül 200 bázisponttal is csökkenthetné irányadó kamatát.
A szakember értelmetlennek nevezte, hogy 4,5 százalékos infláció mellett is 9,5 százalékon tartotta a jegybank az alapkamat szintjét. A gazdaságkutató elnöke hangsúlyozta, hogy a forint 10 százalék körüli nominális erősödése csupán 1,2 százalékponttal járult hozzá az infláció leszorításához. Vértes András hangsúlyozta, hogy valamennyi gazdaságkutató arra számított, hogy a választások nyertese végrehajtja a szükséges korrekciós lépéseket és beengedi a piaci hatásokat az eddig korlátozott árakba.
Vértes elképesztőnek és hihetetlennek nevezte a 2003. évi költségvetés szerinti, az államháztartás hiányának mérséklésével összefüggő beruházáscsökkentést. Úgy vélte, ez technikailag is lehetetlen, és hangsúlyozta, hogy a tervezett 4,5 százalékos deficitet további 100 milliárd forint beruházással növelni kellene a modernizáció érdekében.

Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese egyetértett azzal, hogy az erős forint nem csökkentette érdemben az árakat, ám figyelmeztetett, hogy a forint gyengülése várhatóan gyorsabban tükröződne a fogyasztói árak emelkedésében.
Palócz Éva bírálta a fiskális politika elmúlt három évi átláthatatlanságát és hangsúlyozta, hogy a 2003. évi költségvetés részleteiről is kevés az információ. Úgy vélte: az államháztartás idei rendkívül magas hiánya tartalmazhat jövő évre elkülönített tartalékokat is.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa kedvezőtlennek nevezte, hogy az elmúlt években alapvetően a politika határozta meg a gazdaságpolitika irányát. - Számos egymást kioltó és néha értelmetlennek tűnő döntés született - mondta.
Példaként említette, hogy a jegybank akkor döntött az árfolyamrezsim változtatása mellett, amikor már látszott az exportlehetőségek szűkülése. Petschnig Mária Zita hozzátette, hogy az inflációs célkövetés rendszerét pedig olyan időben hirdette meg a jegybank, amikor ennek feltételei nem álltak fenn - utalva a kétéves, a valóságtól elrugaszkodó költségvetés számaira.

Belyó Pál, az Ecostat elnöke hangsúlyozta, hogy a kutatóintézetek 2002. évi előrejelzésükben nem számítottak a reáljövedelmek 11 százalékot meghaladó növekedésére. - Elsősorban az infláció felültervezése miatt következett be a jelentős, mintegy 11,5 százalékos reáljövedelem-növekedés a gazdaságban - mondta. Kedvezőtlennek nevezte, hogy az ipari termelés növekedése a tavalyinak a felére csökkent, ami - mint mondta - a belső élénkítő lépések hatástalanságát tükrözi.