A támogatásokat hatékonysági mutatókhoz, megtérülési követelményekhez kívánja kötni a szaktárca. A vissza nem fizetendő támogatások helyett egyre nagyobb szerepet kap majd az eredményesebb gazdálkodásból visszafizethető kölcsön.
A kisvállalkozások egy része már ma is megfelel a banki finanszírozás követelményeinek, a költségvetési eszközök tehát jobban koncentrálhatók a pénzintézeti ügyfélkörbe még be nem kerülő cégekre - hangsúlyozza az előterjesztés.
Az előterjesztés szerint korszerűsíteni kell a mikrohitel intézményét is. A jelenlegi feltételekkel évenként 8-10 milliárd forint állami forrást igényel a program, miközben a működtetés struktúrája, költséghatékonysága megkérdőjelezhető. A hitel céljára szolgáló források és a működtetés költségei összekeverednek - áll az előterjesztésben.
A tervek szerint a finanszírozást állami forrás helyett a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek szerepvállalására kellene alapozni. Az állami forrás így csak a hitelekhez szükséges garanciavállalásra, kamattámogatásra korlátozódna a javaslat szerint.
A modernizációt és technológiai fejlesztést szolgáló hitelprogram is a tervek között szerepel, az MFB és a kereskedelmi bankok bevonásával. A javaslat szerint két év alatt 120-150 milliárd forintnyi hitellel kellene a vállalkozói beruházásokat ösztönözni. Ezt a lehetőséget a nagyobb teljesítményű kisvállalkozásoknak, közepes cégeknek kínálják majd, amelyek húzó hatást fejthetnek ki a beszállítókra is.
Az előterjesztés az eddigieknél nagyobb szerepet szán a kockázati tőketársaságok érdemi befektetéseinek, a hitelfelvételt is megkönnyítő vállalatminősítés rendszerének.