A jegybank várakozásai szerint az éves átlagos infláció az idén 5,2 százalék lesz, jövőre pedig 4,6 százalékra csökken. Korábban az MNB a 2004. évi éves átlagos inflációt 4,3 százalékra prognosztizálta.
Az előrejelzésben szereplő magasabb infláció fő oka, hogy a jelenlegi prognózis - a novemberi előrejelzéssel ellentétben - nem feltételes bérpályára épül, melynek következtében a mostani 2003-as bérelőrejelzés magasabb a korábbinál. Továbbá, magasabb idei inflációt okoz az euróban mért olajár becslés emelkedése, illetve a gyengébb forint árfolyam hatása is.
A jegybank előrejelzése a novemberi becslésekben szereplő árfolyamnál valamivel gyengébb, 245 forintos euróárfolyamot eredményezett.
A novemberi árfolyam-feltevéshez képest gyengébb forint rövidebb távon elsősorban az importált olaj árán keresztül a jármű-üzemanyagok árát növeli, illetve egyes importált iparcikkek és élelmiszer termékek belföldi árában mutatkozhat meg. A sávszélesítést megelőző időszakhoz képest azonban az aktuális, 31,2 dolláros hordónkénti becslés még mindig jelentősen felértékelt, ami hosszabb távon az árfolyam-alapú dezinfláció folytatódásával jár.
A magas világpiaci olajár rövidebb távon a jármű-üzemanyagok árán keresztül növeli a fogyasztói inflációt, míg hosszabb távon a költségek növekedésén keresztül más energiaigényes termékek (főleg a piaci szolgáltatások és egyes feldolgozott élelmiszerek) árában is megjelenik.
Ezzel szemben a dollár árfolyamának gyengülése ugyanezeken a folyamatokon keresztül ellenkező, azaz dezinflációs irányban hat. Összességében e két hatás együttese (euróban számított olajár változása) inflációt növelő tényezőnek tekinthető.
Az idei és a jövő évben várható gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését is alacsonyabbra, a korábbi 4 százalék fölöttiről 3,5, a jövő évit pedig 3,6 százalékosra módosította a jegybank. Mindez három fő tényezővel magyarázható. A külső keresletre vonatkozó prognózis, - a magasabb olajár becslés hatására - némileg pesszimistábbá vált. A reálfelértékelődés miatt az MNB úgy látja, hogy az alacsonyabb vállalati jövedelmezőség nagyobb mértékben csökkenti a vállalati aktivitást. Végül, miközben a tavalyi fiskális expanzió keresletet élénkítő hatása még idén is jelentkezik, a jegybank azt feltételezi, hogy számottevő fiskális szigorításra kerül sor.
A gazdasági növekedést 2002. negyedik negyedévében 3,7 százalékosra becsüli az MNB. Hosszabb távon viszont a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb külső konjunktúra, a 2001-2002-es reálfelértékelődés és a 2004-re feltételezett fiskális szigorítás együttes hatásaként alacsonyabb gazdasági növekedést jelez előre.
2002-re a folyó fizetési mérleg hiányát a korábbi becslésnél magasabbra, 3,8 milliárd euróra (a GDP 5,6 százalékára) várja az MNB. A nagyobb külső egyensúlyromlást az államháztartás finanszírozási igényének növekedése okozta.
A jelentés szerint az idén a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan eléri a 4,2 milliárd eurót, ami a GDP 5,7 százalékának felel meg. A deficit 2004-ben valamivel kisebb, 4,1 milliárd euró lesz, a GDP 5,2 százalékára mérséklődik - áll az MNB jelentésében.