A Medgyessy Péter miniszterelnök által bejelentett vállalkozói hitelprogram keretében összesen 150 milliárdot fordít a kormány a magyar cégek támogatására. Ebből 40 milliárd a kis- és középvállalatokhoz jut el a tervek szerint, míg a fennmaradó rész a közepes nagyságú cégek technológiai felzárkózását hivatott elősegíteni. A gazdasági tárca reményei szerint a kereskedelmi bankok ezen felül 35-50 milliárd forintot hiteleznek a program keretében hasonló célokra.
Újabb állami kamattámogatású kölcsön
A hitelprogramban részt vevő vállalatok a második negyedévtől a gazdasági tárca 1,3 százalékos kamattámogatása mellett 7,1 százalékos kamattal juthatnak hosszú távú, 4-15 éves kölcsönhöz - jelentette be Csillag István. Mivel a hitelprogram a második félévtől 2004 végéig tart, a kölcsön mindenkori kamata a háromhavi Bubornál legfeljebb 2,5 százalékkal lehet magasabb, és az állami kamattámogatás mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 20 százaléka; a kamatkedvezmény mindössze 3 évig vehető igénybe.
A hiteleket a cégek nettó beruházásaik összértékének 75 százalékáig vehetik igénybe, vagyis a beruházások negyedét önerőből kell fedezniük. A kis- és középvállalatok 10-150 milliós összegben juthatnak támogatott hitelhez, míg a középvállalatok 150-1500 milliós kölcsönt kaphatnak.
A kis- és közepes cégek csak akkor jogosultak a támogatott hitelre, ha több mint 1 éve működnek, eredményesen gazdálkodnak, nincs köztartozásuk, és piacképes terméket állítanak elő. További feltétel, hogy alkalmazottaik létszáma nem haladhatja meg a 250-et, árbevételük pedig a 40 millió eurót.
A hitellel kapcsolatos pályázati felhívás a szombati országos napilapokban jelenik meg - jelentette be a gazdasági miniszter.
Vegyes finanszírozásra törekszik a kormány
Mint arról korábban az [origo] beszámolt, a 150 milliárdos hitelkeret forrását a Magyar Fejlesztési Bank által felvett kölcsönökből biztosítja a kormány. A kabinet azonban arra törekszik, hogy a konstrukcióba minél több kereskedelmi bankot is bevonjon - közölte Csillag István; részleteket a többi bank szerepvállalásáról márciusra ígért.
Az [origo] kérdésére Csillag István közölte: a hitelprogram nem tekinthető a Széchenyi-terv folytatásának, és liberális gazdaságpolitikai elképzeléseket tükröz. A miniszter szerint ugyanis az MFB a többi kereskedelmi bank részvétele miatt nem kerül monopolhelyzetbe a piacon.
Csillag István elmondta: a program kidolgozására azért volt szükség, mert hasonló célú hitelkonstrukciók nincsenek a banki termékek piacán.