Egy évtized alatt ez lesz a harmadik jelentős kormányzati reform Kínában. A reform során létrehoznak több, amerikai típusú szabályozó testületet, közöttük egy bankfelügyeleti és egy állami vagyonkezelő bizottságot, valamint egy élelmiszer- és gyógyszerhatóságot.
A bankfelügyelet, amelyet a kínai központi bankból alakítanak ki, vezérli majd a központi pénzekkel ellátott állami bankok piaci pénzintézetekké történő átalakítását. A mai kínai bankrendszer által felhalmozott adósságok több száz milliárd dollárra tehetők, a bankok kintlévőségeinek mintegy fele behajthatatlan tartozásnak tekinthető.
A betétek mintegy 1,2 billió dollárra becsülhetők, ezek tartották a felszínen a pénzintézeteket. Ez a helyzet azonban változhat azzal, hogy ha Kína, a világ hatodik legnagyobb gazdasága, megnyitja pénzpiacát a külföldi versenytársak előtt és alternatív lehetőséget is kínál a lakosságnak a betétek elhelyezésére.
Megszűnik a tervbizottság
Az 1998-as legutóbbi átszervezésnél az volt a cél, hogy karcsúsítsák a közismerten óriásira duzzadt államigazgatási gépezetet, amely már szinte megfojtotta a gazdaságot, és a változtatásokkal szembeni ellenállásával kedvét szegte még a legfelsőbb vezetőknek is.
A változtatások között szerepel, hogy megszüntetik az állami fejlesztési és tervbizottságot, amelynek feladata évtizedeken át a kommunista párt által meghatározott hagyományos ötéves tervek végrehajtása volt.
A mostani reformmal nem csak a bürokrácia felszámolása a cél, hanem a hivatali átfedéseké is, amelyek szintén kerékkötői voltak a gazdaság növekedésének, mert a minisztériumok egymással rivalizáltak az olyan kulcsfontosságú területek feletti ellenőrzésért, mint a bankszektor, a kereskedelem vagy az állami vállalatok.
Az államtanács, vagyis a kormány által benyújtott átszervezési tervet az Országos Népi Gyűlés szerdán kezdődött kéthetes ülésszakán várhatóan automatikusan jóvá fogja hagyni.