A jelenlegi szabályozás szerint a magyar szeszfőzdékben - amelyek száma csaknem 650 - egy magánszemély évente száz liter ötvenfokos pálinkát főzethet ki, írta a Népszabadság. Egy szeszipari kisvállalkozás szolgáltatásait évente átlagosan ezren veszik igénybe, vagyis az országban több mint 600 ezren főzetnek pálinkát.
Az európai uniós csatlakozás után a szeszfőzdékben csak ötven liter pálinka főzethető, de már nem személyenként, hanem háztartásonként. Az ágazatban országszerte nagy a felháborodás, mert a szeszfőzdék tulajdonosai úgy érzik, hogy az unióval folytatott tárgyalások során nem érvényesültek az érdekeik - mondta a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületeinek Országos Szövetsége alelnöke, Pintér Péter.
A vállalkozók azt jósolják, hogy az új szabályozás miatt a szeszfőzdék száma több százzal csökken. Ez a tendencia egyébként évek óta tart, hiszen a rendszerváltás idején még mintegy ezeregyszáz szeszfőzde működött az országban. Pintér Péter szerint a hazai szeszfőzdék nagy része tönkremegy az EU-csatlakozás után, mert az új előírások szerint a bérfőzést végző hazai szeszipari kisvállalkozások sokkal kevesebb kisüsti pálinkát állítanak majd elő. Pintér Péter szerint emiatt több lesz a zugfőzde.
Annak is örülni kell, hogy legalább háztartásonként évi ötven liter pálinka főzethető lesz az EU-csatlakozás után is, mondta a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, Beszteri Sára. Az unió illetékesei a tárgyalások során azt szerették volna elérni, hogy az általuk "sajátos magyar jellegzetességnek" tekintett gyümölcspálinka-főzést teljes egészében számolják föl, tette hozzá a főosztályvezető. A magyar tárgyalóknak a csehekkel és a szlovákokkal összefogva sikerült elérniük azt, hogy - ha szigorú korlátozásokkal is - a kisüsti szeszfőzés rendszere megmaradjon.