A nemzetközi tőzsdéken már elfogadott vélekedés az, hogy a szövetségesek hamarosan felmorzsolják az iraki hadsereg ellenállását, amivel gyakorlatilag véget ér az iraki háború, és elkezdődik a konszolidációs időszak. Ez viszont már nem befolyásolja nagyban a piacok mozgását, és ismét a normális ügymenet jelentkezik: a makrogazdasági mutatók, vállalati jelentések és akvizíciók határozzák majd meg az árak mozgását.
Hajszálon múlhat a recesszió elkerülése
A kilátás viszont nem túlságosan pozitív, és elemzők szerint visszatérhet a piacokra a bizonytalanság. Az Egyesült Államokban elemzők szerint 8,4 százalékkal nő majd a Standard and Poor's 500-as listában szereplő vállalatok nyeresége az idei első negyedévben. Ez viszont majdnem teljes egészében az olajnak köszönhető, a First Call Financial Thomson gazdaságkutató szerint: az energetikai vállalatok nyeresége előreláthatólag 172 százalékkal nő. Ha viszont a prognózist az energetikai cégek kihagyásával nézzük, akkor csak 1,8 százalékos nyereség-növekedés várható, ami még az inflációval sem tart lépést. A CNN Money szerint a jövő héttől várható első negyedéves vállalati jelentések zöme ijesztő eredményekről számol majd be.
Az év hátralévő részében ugyan emelkedés várható a nyereség alakulásában - a második negyedre 6,9 százalékos, a harmadikra 13,1 százalékos, a negyedikre pedig 22 százalékos növekedést várnak ez elemzők -, de ez az optimista várakozás teljes egészében az amerikai gazdaság újraéledésétől függ, az pedig jelenleg még gyengélkedik. Szakértők szerint a háborús aggodalmak által megtépázott befektetői és fogyasztói bizalom visszatér az energiaárak csökkenésével, de a recesszió elkerülése hajszálon is múlhat.
Fiskális ösztönzésre van szükség - de milyenre?
Ha az amerikai gazdaság elkerüli a recessziót, akkor sem biztos, hogy olyan mértékben bővül, ami megfelel a piacnak, a Morgan Stanley befektetési bank vezető elemzője, Richard Berner szerint. A szakember az amerikai GDP első negyedéves növekedését 1 százalék körülire véli, míg a második negyedévre csak 0,6 százalékos GDP-növekedést jósol. A gazdaság magától nem éled újra - fiskális ösztönzés kell a kongresszustól, ha magasabb részvényárfolyamokat akarunk, mondta Berner.
Az ösztönzés viszont nem megy könnyen: Bush elnök már egy csatát elvesztett, amikor a szenátus visszadobta, illetve felére csökkentette több százmilliárd dolláros adócsökkentési, gazdaságélénkítő csomagját. A csomaggal egyébként a Bush adminisztráció komoly ellentétbe került a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnökével és több neves közgazdásszal, akik szerint az amerikai deficit így is rekordmértékű lesz idén, amit nem szabad tovább növelni.
A New York-i kereskedésben már kedden érezhető volt a befektetők borús és bizonytalan hangulata: a Dow Jones ipari átlagindex stagnált, a technológiai papírokkal telített Nasdaq és az S&P 500-as mutató pedig enyhén csökkent. A nemzetközi devizapiacon a dollár jelentősen gyengült az euróhoz képest és egy euró szerdán délelőtt 1,0745 dollárt ért. A piacon további dollárgyengülésre számítanak, egyesek szerint az euró árfolyama 1,15 dollárig is emelkedhet.
Az olaj is nagy valószínűséggel drágulni fog a következő hetekben: a kőolajexportáló országok szervezete, az OPEC ugyanis túl alacsonynak tartja a jelenlegi olajárakat, és az árnövelés érdekében termelése csökkentését tervezi. Az amerikai könnyűolajfajta szerdán délelőtt fél dollárral, 28,53 dollárra drágult.
Csökkenő növekedési várakozások Európában
Európában sem kimondottan rózsás a helyzet: az Európai Bizottság kedden a korábbi 1,8 százalékról 1 százalékra csökkentette az eurózóna idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az Európai Unió GDP-növekedését ugyanakkor 1,3 százalékra csökkentették. Az Unió legnagyobb gazdasága, az eurózóna GDP-jének kétharmadát kitevő Németország helyzete az unión belül is elég rossz: növekvő munkanélküliség és csökkenő fogyasztói bizalom a jellemző, a német gazdasági növekedést pedig a korábbi 1,4 százalékról 0,4 százalékra vágta a bizottság. Bár Schröder kancellár az iraki háborúra fogja a jelenlegi helyzetet, az üzleti körök cáfolják ezt, és a német gazdaság versenyképességét kérdőjelezik meg.
A vezető európai tőzsdék szerdán már második napja nyitottak veszteséggel. A frankfurti Xetra DAX 2 százalékos, a párizsi CAC 40 index 1,6 százalékos, a londoni FTSE 100-as mutató pedig 0,8 százalékos veszteségben volt félórával dél előtt. Az esés elemzők szerint a légitársaságok részvényeinek csökkenése váltotta ki, amit a Lufthansa negatív első negyedéves jelentése okozott. A kereskedők szerint további esés és bizonytalanság várható.