A minisztérium összesítése szerint tavaly a nem adóssággeneráló finanszírozás nagysága 891 millió euró volt, szemben a megelőző évi 810 millió euróval. A miniszter kedvezőnek ítélte, hogy a múlt évben nőttek a részvénybefektetések. Ez azt mutatja, hogy megnyugtatóan hatott a tavaly ősszel meghirdetett új befektetés-ösztönző politika, a Smart Hungary.
Csillag István utalt arra, az elmúlt évben nem nőtt a tőzsdei portfólió-befektetések állománya és a tulajdonosi hiteleket is figyelembe véve az látszik, hogy a beruházási kilátásokat tavaly még nem ítélték kedvezőnek a befektetők. Ez évre vonatkozóan Csillag István elmondta, az eddigi adatokból az látszik, hogy a tőkebefektetések növekedése folytatódik.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai szerint tavaly Hollandia fektette be a legtöbb külföldi tőkét (483 millió eurót) Magyarországon. Hollandiát Németország (158,4 millió euró), az Egyesült Államok (103,5) és Svédország (102,5) követi a külföldi befektetők rangsorában.
A Magyarországra tavaly beérkezett 1281 millió euróból a legtöbb befektetés, 650,5 millió euró a feldolgozóiparba áramlott. Ez az összes befektetés mintegy 50 százalékát tette ki. Az összes magyarországi befektetés 20 százaléka ingatlanügyekbe és a gazdasági szolgáltatásba irányult.
Tavaly a magyar vállalkozások 275 millió eurót helyeztek ki külföldre, ami 25,3 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben volt. A magyar vállalkozások 204 millió eurót kitevő közvetlen tőkeexportjából 41,6 millió euróval Szlovákia részesedik, Lengyelországba 32 millió eurót, Romániába 24,6 millió eurót fektettek be magyar vállalkozások az elmúlt évben.