Az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB Rt.) 1996. decembere óta működik szakosított hitelintézetként, szabályozásáról 2001-ben külön törvény született. Veszteségeinek fedezésére, illetve a hitelintézet stabilitására az idei költségvetésvetésből százmilliárdos keretet kellett elkülöníteni. A törvénymódosítás - a működés szigorításával - a veszteség ismételt bekövetkezésének elkerülését célozza.
Kivétel az uniós Banki Irányelv alól
A csatlakozási tárgyalások során a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában a kormány két szakosított hitelintézet, az Eximbank Rt. és az MFB Rt. kivételi listára helyezését kérte az EU Banki Irányelv alól. A listára felkerülés feltétele, hogy az érintett szakosított hitelintézet
Az MFB Rt. az alapszabálya, mérlege és a bank szerepére, működésére, portfoliójára, valamint piaci részesedésére vonatkozó kiegészítő információk alapján felkerült a kivételi listára, azaz felmentést kapott a közösségi prudenciális előírások alól. A törvénymódosítás elfogadása erősíti a listára helyezés megalapozottságát.
Közvetlen fejlesztési tőkefinanszírozás
A kereskedelmi bankok számára korlátozott a közvetlen, tőkével való részvétel a vállalkozások működtetésében. A fejlesztési bankok viszont több európai országban működnek úgy, hogy nem csak hitelt, hanem tőkét is folyósítanak a beruházó vállalkozásoknak. A tőkefinanszírozás nem kockázatosabb az ezzel foglalkozó szakosított hitelintézeteknek, mint például egy 10-15 éves lejáratú hitel nyújtása. Ugyanakkor a fejleszteni szándékozó vállalkozás számára lényegesen jobb feltételeket teremt, növeli profitabilitását és stabilitását, ha a fejlesztésre felhasználható pénz egy részét nem kell kamattal növelten visszatörlesztenie. Továbbra sem szükséges, hogy az MFB Rt. ügyfeleinek üzletszerűen befektetési vagy kiegészítő befektetési szolgáltatásokat nyújtson, a törvénymódosítás azonban lehetővé teszi, hogy a bank - a saját tőkéjét meg nem haladó összegben - közvetlen tőkejuttatással is elősegítse a fejlesztések megvalósítását.
Az MFB Rt.-nek, az állam tartós tulajdonában lévő fejlesztési bankként elsősorban a gazdaság versenyképességét javító infrastrukturális fejlesztésekben, ezáltal a regionális különbségek mérséklésében, illetve a hazai - elsősorban a fejlődőképes, regionális szerepvállalásra is képessé tehető - vállalkozások finanszírozásában kell részt vennie, akár a kereskedelmi bankokon keresztül történő refinanszírozással, akár közvetlenül. Ennek érdekében az általa bel- és külföldről gyűjtött, éven túli forrásokból alapvetően közép- és hosszú lejáratú, fejlesztési célú hiteleket kell nyújtania, döntően a kis- és középvállalkozásoknak. A bank a jövőben csak olyan vállalkozásoknak vagy önkormányzatoknak nyújthat fejlesztési hiteleket, amelyek képesek azt megbízhatóan visszafizetni. A megfelelő visszatérülés a követelmény a közvetlen fejlesztési tőkefinanszírozás során is.
Az MFB Rt. a pénz- és tőkepiacról felvett, visszafizetendő forrásokból a központi (állami) költségvetés helyett nem finanszírozhat olyan, részben vagy egészben meg nem térülő infrastrukturális- vagy egyéb beruházásokat, amelyek megvalósítása költségvetési feladat.
A prudenciális szabályok kiterjesztése
A hatályos szabályozás az MFB Rt. pénzügyi szolgáltatási tevékenységét gyakorlatilag kiveszi a hitelintézeti törvény prudenciális szabályaira (azaz a hitelintézetek óvatos, körültekintő és megbízható működésére) vonatkozó előírások alól. A könnyebbé tett, fokozott, és érdemben nem korlátozott kockázatvállalás lehetősége ugyanakkor az elmúlt években százmilliárdos veszteséget eredményezett az MFB Rt-nél. A bank 2002-ben végrehajtott stabilizálását, a veszteségek átvállalásával a központi költségvetésnek kellett viselni. Ezért a törvénymódosítás a jövőben csak néhány, feltétlenül indokolt részletszabály tekintetében enged eltérést a hitelintézeti törvény prudenciális szabályaitól.
Az MFB Rt., mint állami fejlesztési bank, nem profitorientált és nem versenyez a kereskedelmi bankokkal, ugyanakkor, mint a pénz- és tőkepiacról forrásokat felvevő és azokat kihelyező szakosított hitelintézet, nem tekinthet el a szokásos banki megtérülési követelményektől. Az MFB Rt. által bevont éven túli lejáratú forrásokon fennálló állami, törvényi kezességre tekintettel, a hitelintézet a jövőben alapvetően a szokásos banki, prudenciális szabályokat kell, hogy alkalmazza.
A törvénymódosítás még a hitelintézeti törvény előírásaihoz képest is szigorúbb prudenciális előírást tartalmaz a más gazdasági társaságban való részesedésszerzésre vonatkozóan. A hitelintézeti törvény alapján ugyanis a hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének legfeljebb 51%-át szerezheti meg. Az MFB a jövőben csak a feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából szerezhet - kisebbségi, legfeljebb 49 százalékos - részesedést tulajdonrészt jogi személyiségű gazdasági társaságban. Az alábbi öt társaságban azonban 100 százalékot elérő tulajdonrészt szerezhet, illetve birtokolhat az MFB:
A módosítás szerint az MFB Rt. által egy gazdasági társaságba, illetve a társaság által ellenőrzött más gazdasági társaságba befektetett fejlesztési tőke összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
A törvény június 15-én léphatályba, a már meglévő ügyletek tekintetében a bank 2004. június 30-ig köteles eleget tenni a törvénymódosítás feltételeinek. Az MFB Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kötvénykibocsátásokhoz kapcsolódóan a Kormány által 2002. december 31-ig vállalt árfolyam-garancia mindaddig fennmarad, amíg ezekből fizetési kötelezettség áll fenn. Újabb árfolyam-garancia vállalására azonban már nem ad lehetőséget a törvény.