A 3,8 millió magyar háztartást reprezentáló, 2 ezer háztartásban vezetett bevásárlási naplók feldolgozásával elkészített felmérés adatai szerint a hazai háztartások 84 százaléka vásárolt legalább egyszer ruházati cikket tavaly, és egy háztartás 99 ezer forintnál valamivel többet költött öltözködésre. A lakosság átlagosan kéthetenként vett felső- vagy alsóruházatot, cipőt, gyerekholmit, munka- vagy sportruhát, esetleg kiegészítőt. A felsőruházati termékek eladásából származó árbevétel meghaladta a 173 millió forintot. Az egy vásárlásra jutó kiadás 3900 forint volt - közölte Fogarassy Gabriella, a GfK Piackutató Intézet területvezetője a cég "Növekvő életszínvonal - fejlődő ruházati piac?" című konferenciáján csütörtökön.
A GfK legújabb felmérése megállapítja: a bolttípusok között a ruházati szaküzletek tartják vezető pozíciójukat, mivel a forgalom közel egyharmada ilyen üzletekből származik. Továbbra is népszerűek a forgalom egynegyedét biztosító utcai árusok és piacok, és szerepük egyelőre stabilnak látszik. A bolttípusok közül növelték piaci részesedésüket a hipermarketek és az áruházak, előbbi a két évvel korábbi 5 százalékról 7 százalékra, utóbbi pedig 6 százalékról 8 százalékra. A fehérnemű szaküzletek piaci részesedése 2 százalék körül van.
A GfK idén tavasszal készített kutatása szerint a magyar nők 50, a férfiak 36 százalékát érdekli a divat. A 30 évesnél fiatalabbak számára ugyanakkor kiemelkedően fontos az öltözködés, mutatott rá Horváth Anna, a GfK cégvezetője a konferencián. A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók iskolai végzettségének és jövedelmének emelkedésével párhuzamosan nő a divat változásait figyelemmel kísérők aránya.
Magyarországon a vásárlók legnagyobb részét az árleszállítás ösztönzi ruházati termékek vásárlására, összegezte Horváth Anna a kutatás eredményét. Második helyen a barátok, ismerősök véleménye, harmadik helyen pedig a kirakatok kínálata áll.
A ruházati cikkek forgalma 2000-ben 221 milliárd forint, 2001-ben egy évre 264 milliárd forint, tavaly pedig 317 milliárd forint volt - derül ki a GfK felméréséből.