Elektronikus jegy- és bérletrendszert terveznek

Chip-kártya alapú jegy- és bérletrendszer közösségi közlekedésben való megvalósításáról szóló szándéknyilatkozatot írtak alá miniszterek és cégvezetők Budapesten. A szándéknyilatkozattal Magyarország csatlakozott ahhoz az Európai Uniós projekthez, amely chip-kártya alapú fizetéssel a szolgáltatások átjárhatóságát hivatott biztosítani.

A szándéknyilatkozatot Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Kovács Kálmán Informatikai és Hírközlési Miniszter, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Kamarás Miklós, az APV Rt. vezérigazgatója, Mándoki Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója, Fehérvári László, a GYSEV Rt. vezérigazgatója, Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója, Saslics Elemér, a Volán Egyesülés vezérigazgatója és Pekli Ferenc, a Volánbusz Rt. vezérigazgatója írta alá kedden a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban.

Magyarország ezzel csatlakozik ahhoz az Európai Uniós projekthez, amely a közösségi közlekedési szolgáltatások díjainak chip-kártya alapú fizetési lehetőségének fejlesztésével a szolgáltatások átjárhatóságát hivatott biztosítani, áll az [origo[-hoz eljuttatott közleményben. A projekt célja az egységes, intelligens kártya-alapú elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetési feltételeinek megteremtése, amely a közösségi közlekedési eszközöket igénybevevő utasok számára vonzó és figyelembe veszi a hazai közlekedési társaságok igényeit is.

A rendszer révén az utazóközönség számára lehetővé válhat a díjfizetés kényelmesebb és korszerűbb megoldása, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az igénybe vett közlekedési szolgáltatások díjainak elszámolása a ténylegesen igénybevett szolgáltatási teljesítmény alapján történjék. Jelenleg egyeztetések folynak olyan technikai követelményrendszer kidolgozására, amely megfelel az egyes közlekedési szolgáltató cégek eltérő igényeinek és megteremti a lehetőségét a rendszer továbbfejlesztésének, közölte a minisztérium.

Alapvető követelmény a különböző közlekedési eszközök (autóbusz, vasút, Metró, HÉV, villamosvasút), és a különböző szolgáltatók közötti átjárhatóság, nagyobb mozgásszabadság, könnyebb eljutás és kényelmesebb viteldíj-elszámolás biztosítása az utazóközönség számára.

A közlemény szerint a fejlesztőmunka lépcsőzetesen, a hazai illetve uniós és más külföldi források bevonásával valósulhat meg. A Budapest és térsége tömegközlekedésében történő bevezetés - a fejlesztés legnagyobb lépcsőjeként - kedvező finanszírozási viszonyok esetén már 2004-2006-ban működhet, a szaktárca szerint. A rendszerhez kapcsolódást biztosító kisebb költségű, vidéki fejlesztések nagyrészt az egyes területi közlekedési szervezetek önfejlesztési törekvéseitől és forráslehetőségeitől függenek.