Késik a fellendülés a valutaunióban

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem lát esélyt gyors gazdasági javulásra az euróövezetben, a régen várt fellendülés pedig ismét késik - áll az IMF kedden kiadott időszaki felmérésében. A valutaalap javaslata szerint a fellendüléshez szükség lenne a munkapiac további liberalizálására is, és a deficit terhelte nyugdíjrendszerek kiegyensúlyozására.

Az euróövezeti gazdasági növekedés az utóbbi két évben háromnegyed százalék körül volt, és újabb kiábrándító évre van kilátás - írták az IMF elemzői. Az utóbbi évek vontatott, bizonytalan növekedése közben rendszeresen készültek előrejelzések, amelyek szerint fellendülés várható az éppen aktuális megrázkódtatások elmúltával és a világméretű javulás következtében, áll az elemzésben. Az IMF szerint azonban a közelmúlt fejleményei arra vallanak, hogy a régen várt fellendülés ismét késik.

Az IMF szakértői szerint ugyanakkor nagy mozgástere van az Európai Központi Banknak (EKB) a kamatcsökkentésre, és az EKB kamatpolitikájának mindaddig csökkentéspártinak kellene lennie, amíg nincs fellendülés a lakossági fogyasztásban és a vállalati beruházásokban.

A szakemberek szerint a vállalati eredmények tovább lassítják a beruházásokat és a foglalkoztatást a monetáris unióban, és ehhez most hozzájárul az euró felértékelődésének exportellenes hatása. Az euró drágulása önmagában üdvözlendő egyensúlyozó tényező az inflációval szemben, de természetesen nem tesz jót a kivitelnek a felértékelődés gyorsasága, írták az elemzők.

Az IMF szerint az euróövezetben átlagában nem várható defláció, de Németországban átmenetileg elképzelhető. A gyenge gazdasági teljesítmény, az olcsóbbodó munkapiac, a csökkenő olajár és az euró felértékelődése arra vall, hogy jövőre az euróövezeti infláció 1,5 százalék alá csökkenhet, és az árnyomás még sokáig szerény marad, a szakértők szerint.

A valutaalap javaslata szerint az övezetben a fellendüléshez szükség lenne a munkapiac további liberalizálására is, és a deficit terhelte nyugdíjrendszerek kiegyensúlyozására. Ehhez emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, és elkerülhetetlenül csökkenteni kell a nagylelkű kifizetéseket, írták az elemzők.