Beszünteti oroszországi tevékenységét a Soros György nevével fémjelzett alapítvány, hivatalos nevén az Open Society Institute (Nyílt Társadalom - OSI) nevű intézet. A magyar származású amerikai milliárdos üzletember alapítványa a világ számos országában a civil társadalom kialakulását segíti. A Soros Alapítvány Oroszországban 1987-ben kezdte meg tevékenységét. Azóta több mint 1 milliárd dollárt költöttek jótékonykodásra, az OSI adatai szerint. Az orosz Open Society intézet a New York-i és a budapesti intézetekkel közösen tevékenykedett. Keretein belül működött többek között a Közép-Európai Egyetem (Central European University). Ezenkívül az intézet az oktatás, kultúra, egészség, távközlés és emberi jogok területén irányított országos programokat.
Soros szerint jelenleg az Egyesült Államokban van szüksége arra, hogy a civil társadalom szükségleteivel foglalkozzanak. Az amerikai kormányzat visszaél hatalmával, és a civil társadalomért most az USA-ban kell harcolni, mondta az üzletember a Soros alapítvány segítségével létrehozott Gazdasági Főiskolán csütörtökön - írta a Moscow Times.
A dollár érdekesebb a támogatásnál
A gazdasági főiskola dékánja, Jaroszlav Kuzminov szerint a Soros alapítványnak köszönhető az, hogy az ország értelmiségének fele túlélte a peresztrojkát követő időszakot. Soros György keményen bírálta a Bush-adminisztrációt és azt, ahogy az amerikai elnök az iraki helyzetet kezelte és jelenleg is kezeli. Az előadáson jelenlévőket viszont a Moscow Times szerint inkább az üzletember amerikai dollárral kapcsolatos véleménye érdekelte. Alekszandr Sokin volt miniszterelnök-helyettes azt a kérdést intézte Soros Györgyhöz, hogy "mondja el nekünk, amit tudni szeretnénk" a dollár jövőbeni árfolyamára célozva.
"Általában azt szoktam mondani, hogy pontosan tudom, mi lesz a dollárral, csak nem árulhatom el. Most maguknak megmondom az igazat: ebben a helyzetben fogalmam sincs" - mondta Soros György. A dollár - amely idén egy ötödét elvesztette értékének - esése annak következménye, hogy a Bush-kormányzat bármi áron stimulálni akarja a gazdaságot, még ha ezzel Európát károsítja is, mondta az üzletember. Bush elnök és csapata nem készült fel a piac heves reakciójára, ezért kellett Bushnak megnyugtatnia a kereskedőket, hogy a "gyenge dollár" nem a hivatalos álláspont, mondta Soros György. Most jött rá az amerikai kormány, hogy milyen veszélyes játékot játszik, tette hozzá.
Soros még érdekelt marad Oroszországban
Soros Györgynek komoly érdekeltségei maradnak Oroszországban: a nemzeti telefontársaságban, a Szvijazinvesztben 1997-ben, 1,8 milliárd dollárért vett részesedésével vétójogot gyakorol. Megfigyelők szerint a befektetés emberbaráti támogatásnak tekinthető. Soros szerint ez volt az eddigi legrosszabb befektetése, és nem örül annak a javaslatnak, hogy az állam egy részvény híján 25 százalékot privatizáljon a társaságból. Szerinte több értelme lenne 75 százalékot - a cég teljes állami tulajdonát - eladni, és regionális cégekké alakítani a távközlési vállalatot.
Soros György elmondta, hogy passzívan továbbra is támogatja Oroszországot, de az alapítványi munka javát Putyin elnökre bízza. A nyílt társadalommá való átalakulás még messze nem történt meg Oroszországban, de az alapítványnak 15 év elegendő volt, hogy anyagilag támogassa a folyamatot, mondta az üzletember. A jelenlegi helyzet miatt nem helyénvaló tovább szponzorálnia az orosz államot, mondta Soros György. "A gazdaság felívelő pályán van, és ezért helyesnek tartom jótékony tevékenykedésünk eddigi formában való beszüntetését" - tette hozzá. Az Oroszországból való kivonulás nem befolyásolja az OSI Magyarországi működését, közölte az [origo] kérdésére az intzézet budapesti irodája.
A BBC News szerint átlagosan 10 millió dollárra csökken Soros György eddigi, évi 25 millió dolláros üzleti befektetéseinek összege Oroszországban. Az Associated Pressnek nyilatkozva az üzletember elmondta, hogy világszinten továbbra is évi 600 millió dollárt fektet be idén, jövőre ez az összeg 450 millió dollárra csökken.