Az aszály miatt drágul a búza

Megállíthatatlanul drágul a búza, ára átlépte a lélektaninak mondott, tonnánkénti 30 ezer forintot. Egyelőre nem tudni, hogy a molnárok mennyivel emelnék a liszt, illetve a pékek a kenyér árát. Nem kizárt, hogy szeptemberben az erős külföldi kereslet ellenére exportstopot rendel el az agártárca a búzára - írja a Magyar Hírlap.

A búza ára a tavalyihoz képest idén 25-30 százalékkal lesz magasabb az óriási exportlehetőségek miatt, a környező országokba ugyanis nagyon jó áron lehet eladni a búzát.

Az Európát most már egységesen sújtó aszály és szokatlan forróság felkavarta a két év óta kiszámíthatónak mondott gabonapiacot. Azok a kelet-európai országok, amelyek tavaly még millió, illetve százezer tonnaszám exportáltak és ezzel lenyomták az árakat, ma még a saját ellátásukhoz sem képesek elegendő búzát aratni. Komoly importigények merülnek fel Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, de még Bulgáriában is. Ez az igény szinte napról napra srófolja feljebb az árakat.

Hazánk, szinte egyedüliként a térségben a gyenge termés ellenére 300-400 ezer tonna búza kivitelére lesz képes a következő hónapokban. Az importigények miatt lehet, hogy ennél több hagyja el az országot, azonban ezt a kormány szeretné elkerülni. Szeptemberig (addig maximum 300 ezer tonna hagyhatja el az országot) megvizsgálják a készletek nagyságát, és ha kell, a szaktárca leállítja a kivitelt.

Az állattartók idén rosszul járhatnak, ha nem képesek maguknak megtermelni a szénát, silót, árpát, takarmánybúzát, kukoricát. Míg a felvásárlási ár nyomott, addig a költségek 60-70 százalékát kitevő keveréktakarmány ára a búzáé miatt egészen biztosan emelkedik majd.

Az árak a tőzsdén ma már lassan elérik a tonnánkénti 33 ezer forintot, ami a termelő telephelyén 31-31,5 ezres felvásárlási árnak felel meg. A termelők szerint 35-40 ezer forint lenne az ideális ár, ez fedezné a hektáronkénti 90-100 ezer forintos költségeket.