László Csaba: Jövőre nem nőnek a reálbérek

Jövőre csak a bérek reálértékének fenntartása lehet a cél, s 2005-re, valamint 2006-ra tervezhető az 1-2, illetve a 2-3 százalékos reálbérnövelés - mondta László Csaba pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi plenáris ülésén a középtávú gazdaságpolitikai programról tartott konzultáción.

A munkavállalói oldal ugyanakkor határozottan kiállt azért, hogy jövőre a GDP bővülésének megfelelő, tehát 3,5 százalékos legyen a reálbérek javulása. A szakszervezetek elutasították azt a koncepciót, hogy a béremelések visszafogása legyen a versenyképesség javításának eszköze. A munkaadói oldal a versenyképesség javítása érdekében az adó- és járulékterhek csökkentését szorgalmazta. Demján Sándor a (Vállalkozók Országos Szövetségének) VOSZ képviseletében ezzel kapcsolatban megjegyezte, az adó- és járulékterhek csökkentését segíthetné elő a költségvetés kiadási oldalának mérséklése.

László Csaba

László Csaba, a középtávú gazdasági programmal kapcsolatos megjegyezésekre reagálva egyebek között elmondta: abban nem volt vita, hogy javítani kell a versenyképességet, illetve csökkenteni az államháztartás hiányát. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy hosszabb távon biztosíthatók az euró bevezetésének feltételei, s ez kedvező a magyar gazdaságnak. A pénzügyminiszter szerint az európai uniós átlagkeresetekhez történő felzárkózást nem lehet erőltetni, ez csak a teljesítmények javulásával arányosan valósítható meg. A pénzügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban a jövedelmekben viszonylag alacsony a bér és magas az egyéb társadalombiztosítási, szoci ális elemek aránya. A bérfelzárkóztatásnál ezt is figyelembe kell venni. A foglalkoztatottak számának növelésével a jövedelmekben Magyarországon is nagyobb szerepet kapnak majd a bérek.

A munkavállalói és a munkaadói oldal egyaránt hiányolta, hogy a törvénytervezetet a végrehajtási jogszabály koncepciója nélkül terjesztette a kormány a fórum elé. A törvénytervezet főként általánosságokat fogalmaz meg, a részletek a végrehajtási jogszabályban találhatók, így arról is véleményt kívánnak mondani. Mivel a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt erőteljesen érintő kérdésről van szó, a szociális partnerek felvetették: helyénvalónak tartanák, ha nem csupán konzultációs, hanem egyetértési jogosítványt is kapnának a témakör vitája során.