Uniós átlag alatt megyünk szabadságra

A minimálisan kiadható szabad- és ünnepnapok száma uniós átlagban 34, ami eggyel több annál, amennyi egy 31-32 éves magyar munkavállalónak jut - írja a Népszabadság a Mercer Human Resource Consulting felmérése alapján.

Egyelőre nem egységesítette az Európai Unió a tagállamaiban igénybe vehető fizetett szabadnapok számát, azonban törvény határozza meg a minimálisan előírt szabadnapok számát, ami 20 és 25 között van. Azokban az országokban, ahol alacsony a munkahelytől távol eltölthető napok aránya, ott a munkaadók juttatásként adnak plusz pihenőnapokat, de szabadságnak számítanak az állami ünnepek is. Uniószerte mintegy ötven ilyen ünnep van, amelyek közül több mint harmincról mindössze egy-két országban emlékeznek meg. Ráadásul a munkaadók törvényi kötelezettségüknek eleget téve vagy saját döntésük alapján, esküvő, a gyerek betegsége, iskolai vizsgák, temetés esetén is elengedik alkalmazottaikat a munkából.

A finnek pihennek a legtöbbet

A felmérés szerint - a tíz éve, heti öt napban dolgozókat tekintve - Finnország vezeti a mezőnyt, ott ugyanis a fizetett szabadságok száma 25 nap, amely kiegészül további 14 állami ünnepnappal. A finnek 39 pihenőnapjánál csupán eggyel kevesebb az osztrákoké, kettővel a görögöké és hárommal a franciáké. Miután az említett államok mindegyikében eleve 25 fizetett szabadnapot biztosítanak a munkaadók, az eltérések az állami ünnepek számában vannak. A legkevesebb állami ünnep Nagy-Britanniában és Hollandiában van, illetve a fizetett szabadság is ott a legkevesebb, évente húsz nap. Írországban 29 napot tölthetnek munkahelyüktől távol az alkalmazottak, amelyből kilenc ünnepnap.

Magyarország összesítésben Németországgal azonos helyen áll, igaz, nálunk 23 fizetett szabadnap jár a 31-32 éves dolgozónak és emellett tíz ünnepnap, a németeknél viszont a húsz szabadnap mellett 13 ünnepet is tartalmaz a naptár. Csakhogy a termelékenységet tekintve Németország sokkal jobban teljesít. Poór József, a Mercer ügyvezető igazgatója szerint éppen ezért egyelőre nem kellene arra törekedni, hogy kevesebb órából álljon a munkahét, vagy több legyen a fizetett szabadság. A munkaerő drágulásával ugyanis Magyarország éppen azt a versenyelőnyét veszíti el, amely miatt a külföldi befektetők kedvelték. Szerinte a beruházók visszacsábítása érdekében inkább infrastruktúra-építésre kellene koncentrálni, illetve arra, hogy a vidéki egyetemek is nemzetközi kutatóközpontokká válhassanak - áll a Népszabadság összeállításában.

/uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20030711nemkorlatlan.html