Az eurózóna 12 országában júliusban az aktív életkorúak 8,9 százaléka volt munka nélkül, ezzel a munkanélküliségi ráta tartotta három és féléves negatív csúcsát. Az unió egészében a munkanélküliek aránya júliusban 8,1 százalékot ért el, és ezzel 0,1 százalékkal haladta meg a júniusi szintet és 0,4 százalékkal a 2002 júniusi 7,7 százalékot.
Júliusban (júniushoz hasonlóan) Luxemburgban volt a legalacsonyabb a munkanélküliség: 3,7 százalék, míg az eurozóna munkanélküliségi listájának élén Spanyolország áll 11,4 százalékkal.
Az EU-belépésre váró 10 országban az Eurostat összehasonlító becslése szerint 14,5 százalékos volt júliusban az átlagos munkanélküliség az előző hónap 14,6 százaléka után.
A csatlakozók közül Lengyelországban volt a legmagasabb a munkanélküliség: 20 százalékos az egy évvel korábbi 18,6 százalék után. Ezzel szemben Cipruson a legalacsonyabb az állástalanok aránya, mindössze 4,4 százalék.
Az eurózónában a munkanélküliség várhatóan csak kismértékben enyhül a következő öt évben - 2008-ra esetleg 7,5 százalékra mérséklődhet - vagyis nem számíthat a térség 12,5 millió munkanélkülije a tömeges állásteremtő programokra - derül ki az OECD augusztusban kiadott elemzéséből.
Az OECD szakértői szerint elsősorban Németországban korlátozottak az állásteremtés esélyei, amiben közrejátszik az is, hogy az európai stabilitási paktum értelmében a költségvetés hiányát a 3 százalékos küszöb alatt kell tartani. Az eurózóna egészében átlagosan 2 százalékos növekedési ütemet kellene elérni a jövőben ahhoz, hogy új állások jöjjenek létre - közölte az OECD.