Kezdetben csak marketinghúzásnak szánták a nagy nyugat-európai szupermarketláncok a benzinforgalmazást - gondolván aki bejön tankolni, az élelmiszert is vesz -, azonban mára már jelentős üzletággá fejlődött ez a tevékenységük: jelenleg az évi 28 milliárd fontos brit piacnak már 27 százalékát ellenőrzik, míg Franciaországban 56 százalékos a piaci részesedésük.
A nagy olajtársaságokat nem zavarja a szupermarketek térnyerése, hiszen tőlük vásárolják a benzint, viszont a független hálózatok roppantul megszenvedik a szupermarketek térnyerését. A nagy áruházláncok ugyanis alacsonyabb árréssel értékesíthetik az üzemanyagot, mivel egyéb eladásaikból fedezni tudják a költségeket. Ugyancsak a szupermarketek javára billenti a mérleg nyelvét, hogy többségük élelmiszerre és egyéb termékekre szóló levásárolható utalványokat ad a vezetőknek, ami tovább csökkenti a tankolás reálköltségét.
A benzinkút építése itthon is felkeltette a hipermarketek érdeklődését: a Tesco néhány napja jelentette be, hogy belátható időn belül minden magyar áruháza mellett töltőállomást létesít. Hazánkban bárki forgalmazhat saját márkanév (logó) alatt üzemanyagot, aki megszerzi a jövedéki termék értékesítésére szóló engedélyt és leteszi, a meglehetősen nagy, akár százmilliós biztosítékot.